Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4483 kérdéseket megvitatni, vagy nem lennee mindenképpen bölcs két egymást követő ciklusnak a majd a népszavazás á ltal elfogadandó alkotmányt különkülön elfogadnia. A Független Kisgazdapárt álláspontja félreérthetetlen, mi nem egy, hanem két népszavazást tartottunk volna szükségesnek és tartunk a mai napig is az alkotmányozási folyamatban. Az egyik az alkotmányozás k érdéskörét megindító alapelvek tekintetében való népszavazás. Ez még korrigálható lenne akként, hogy most ki kellene adni népszavazásra, és az egész eddigi vitát olyan, az alkotmányozásra figyelemfelhívó parlamenti munkának kellene felfogni amely a társada lom szélesebb rétegeinek megismerésére törekszik, és a végén a már kölcsönösen kialkudott, elfogadott új alkotmányt kellene a társadalom elé tárni népszavazás útján. Na most ugye itt felmerült a kérdés, hogy egyáltalán miért vannak olyan ellenzéki vélemény ek, hogy nem időszerű most alkotmányozni. Hack képviselő úr egyenesen úgy jelezte, hogy ennek semmilyen ésszerű magyarázatát ő nem hallotta. Hát én pedig arra hivatkozom, hogy jelenleg egy teljességgel szétzilált társadalmi viszonyok között élő országban é lünk valamennyien, a teljesen kaotikus gazdasági, társadalmi viszonyok között, amikor az állampárti diktatúra legkülönbözőbb jellemzői mindinkább a társadalom legszélesebb nyilvánossága számára is felismerhető módon megjelennek, időtálló alkotmányt alkotni nem lehet. Tehát ez a valóságos racionális magva annak, hogy ilyen körülmények között miért nem lehet alkotmányozni. Azért kérem, mert tessék először a társadalomnak a saját frontján, tehát a gazdaság, az oktatás, a kultúra, az állami élet legfontosabb te rületein rendet teremteni, és utána alkotmányozni, mert rendkívüli körülmények között alkotmányozni nem lehet. Hadd hivatkozzam arra, hogy nyilvánvalóan nagyon szerencsétlen lenne háborús körülmények között alkotmányozni, vagy természeti katasztrófa kellős közepén. Hát épp így egy ilyen kaotikus társadalmi, gazdasági viszonyok közötti alkotmányozás sem tekinthető kiegyensúlyozott körülmények között történő alkotmányozásnak. Külön nehezíti a dolgot, hogy a mi munkánktól függetlenül, változatlanul folyik a lo pakodó alkotmányozás az Alkotmánybíróság oldaláról, és én úgy gondolom, hogy mindaddig, amíg egy olyan igen határozott döntést nem fog hozni a Ház, hogy ennek a kétfajta alkotmányozási folyamatnak eleve gátját szabja és az Alkotmánybíróságot az alkotmány ő rzőjének fogja megjelölni, mint ahogy az a földkerekség összes jogállamaiban így van, addig álláspontom szerint már csak azért sem lehet úgy alkotmányozni, hogy az a társadalom elvárásainak megfeleljen, mely jelenleg van öt hatalmas kötetre kiterjedő alkot mánybírósági döntés. Ki vagyunk téve annak, hogy az Alkotmánybíróság bármikor, bármilyen ügyben az alkotmánnyal szöges ellentétben lévő döntést hoz, mint ahogy hozott például a népszavazás kérdésében többször is, nem korlátozta magát a hatályos törvényi re ndelkezésekkel, úgy gondolom tehát, itt mindenképpen ezen túl kell lépnünk. Ezért tehát a Kisgazdapárt álláspontja szerint népszavazás megejtése nélkül az alkotmányos alapelveket illetően egész egyszerűen nem lehet tovább jutni. Na most ugye itt felmerült az a kérdés, hogy egyáltalán miért gondolja a Független Kisgazdapárt azt, hogy az 1949. évi XX. törvényhez képest a jelenlegi alkotmányozási folyamat nem lesz már eleve egy olyan alkotmányos alapra épülő új alkotmányt teremtő eljárás, amely össze sem hason lítható a '49es év alkotmányával. Azért, igen tisztelt Ház, mert ha megvizsgálják a jelenlegi államhatalmi ágak megoszlásának egymáshoz való viszonyát, akkor megdöbbenve fogják látni, hogy itt csak látszat - egymást kiegyenlítő államhatalmi intézmények - van. De hiszen a valóságban mind egy és ugyanazon hatalom különböző megnyilvánulási formációja. Hadd utaljak arra, hogy a 72 százalékos Országgyűlési többséghez járul a miniszterelnöki hatalom - nem is kicsi miniszterelnöki hatalom, hiszen a konstruktív bi zalmatlansági intézményébe betonba ágyazott miniszterelnöki hatalmunk van , tessék ehhez venni a kormányt ahol nincs miniszteri felelősség, hanem az egyébként a parlament ellenzéki oldalának semmiféle felelősséggel nem tartozó miniszterelnök akkor söpri l e a miniszterének alkotmánysértő eljárásával kapcsolatos ellenzéki kifogásokat, amikor akarja.
