Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4476 amely olyan mértékben aggálymentesen biztosítaná a modern polgári demokrácia intézményeit, mint ahogy az elmúlt hat esztendő biztosította. Ne felejtsük el azt, hogy a sokak számára szimpatikus századforduló korszakában is, a szavazati jog területén nagyon szigorú korlátozások voltak. A népképviselet elve soha nem érvényesült ilyen mértékben, mint 19901996 közötti időszakban, és sorolhatnám még az igazságszo lgáltatás függetlenségét, a hatalmi ágak elválasztását. Nem akarok ebbe részletesen belemenni. Azt szeretném mondani mindezzel, hogy 19891990ben megvívtunk egy olyan csatát, egy olyan éles politikai, alkotmányozó konfliktust, amely konfliktus eredményeké nt létrejött egy intézményrendszer. Ezen intézményrendszer végső formába öntését teheti meg az az új alkotmány, amiről most tárgyalunk, és amely intézményrendszer Magyarországot visszaemeli a fejlett európai országok sorába, és amely intézményrendszerre mé ltán büszkék lehetünk. Ezért mondjuk mi azt, hogy most alkalmas az idő arra, hogy éljünk a lehetőséggel és igazából nem látunk érveket arra, hogy miért kellene elhalasztani ezt a döntést. Hiszen abban bízunk és azt hisszük, a felszólalások alapján és minde n frakció részéről - vagy majdnem minden frakció részéről meghallgatott felszólalások után is , hogy nem akarnak a magyar politikában komoly tényezők új forradalmat, nem akarnak új rendszerváltást, nem akarják a közjogi berendezkedést alapvetően felforgat ni, nem akarnak új rendszerváltó folyamatot kezdeni. Milyen érvekre hivatkoznak azok, akik azt mondják, hogy mégsem kellene most ezekben a hetekben, hónapokban dönteni, hanem valamikor később kellene dönteni? Három érvet szeretnék számba venni, amely a le ggyakrabban hangzott el. Az egyik érv az, hogy a társadalom nem tudott kellő mértékben részt venni a vitában, a társadalmi szervezetek, intézmények, szakmai fórumok nem tudták kifejteni kellő súllyal a véleményüket. Azt kell mondanom, hogy ez a megállapítá s véleményem szerint nem igaz. A társadalmi szervezetek, szakmai szervezetek, szakmai fórumok - és szeretnék utalni Isépy Tamás képviselőtársam felszólalására is - minden korábbinál szélesebb körben ismerkedhettek meg az alkotmánykoncepció különböző megold ásaival. Itt nem csak az 1996. március végén publikált, több mint 1 millió példányban publikált szövegre gondolok. De már egy évvel ezelőtt megismerhették az Igazságügyi Minisztérium alkotmánykoncepcióját, amelyből nyilvánvalóvá vált, hogy lényeges új elem , lényeges olyan körülmény, amely mindeddig az elmúlt hat évben vagy hét esztendőben nem került szóba, ilyen elem bevételére, beépítésére az alkotmányba nincsen igény. Tehát azok a szempontok, amelyek az alkotmánnyal kapcsolatban megfogalmazódtak, a társad alom széles köre előtt és a szakmai körök előtt is maradéktalanul ismertek voltak. Ezek a szakmai körök nagyon széles körben ki is fejtették a véleményüket. Már az elmúlt évben a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének megbízásából, r észben pedig az Igazságügyi Minisztérium megbízásából több száz tanulmány, dokumentum készült el az alkotmányozás folyamatából. Az elmúlt két hónapban - nem 45 napban, hanem több, mint két hónapban - szintén több száz észrevétel érkezett a lakosság különbö ző csoportjaitól, egyénektől, szervezetektől, szakmai fórumoktól, egyházaktól, különböző érdekképviseleti szervezetektől, amelyek nagyon részletesen és nagyon alaposan fejtették ki a véleményüket. De azt is el kell mondani, hogy ezek a vélemények tulajdonk éppen rendszerbe szedve ugyanazok a szempontok, amelyek már évek óta megjelennek a vitában. Tehát ezért - véleményem szerint - nem áll az az állítás, hogy nem volt mód, nem volt lehetőség a széles körű bekapcsolódásra az alkotmányozó folyamatba. Akik ezt hangsúlyozzák - ezt is el kell mondanom , azok a szervezetek, amelyek ezt hangsúlyozzák a parlamenten kívül, tipikusan azok a szervezetek, amelyeknek a dolog érdemével kapcsolatban legkevesebb mondanivalójuk van. Azok a szervezetek, amelyeknek a dolog érd emével kapcsolatban van mondanivalójuk és ezt eljuttatták a vitába, azok többnyire nem is sérelmezik a bekapcsolódás lehetőségének a hiányát. (12.20)
