Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4475 képviselőcsoportok 3030 perces időtartamban mondhatják el zárszavukat. E zárszók elmondására térünk át a következő sorrendben. Elsőként Hack Péter úr a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, majd dr. Torgyán József úr, Független Kisgazdapárt, őt követi dr. Bihari Mihály úr, Sz ocialista Párt, majd dr. Gáspár Miklós úr, Kereszténydemokrata Néppárt, Balsai István úr, MDF és dr. Kónya Imre, MDNP. Elsőként megadom a szót dr. Hack Péter úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. (12.10) DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnö k asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egyik fontos fázisa lezárul a mai napon az alkotmány vitájának. Az elmúlt hetekben ebben a Házban rendkívül sok fontos és értékes felszólalás hangzott el az alkotmány egészéről, az alkotmányozási folyama tról és az alkotmány egyes részelemeiről, az egyes intézmények mellett és ellen. Igen színvonalas, szakmailag is alátámasztott érveléseket hallhattunk. Azt tapasztalhattuk, hogy - talán megengedhetem magamnak ezt a megjegyzést - a vita színvonalasabb volt mint a parlamentben megszokott viták. Ennek egyik oka talán az volt, hogy nem lehettünk tanúi fogcsikorgató küzdelmeknek, nem lehettünk tanúi éles szóváltásoknak, nem lehettünk tanúi azoknak a küzdelmeknek, amelyek általában jellemzik a parlamenti vitákat és amelyek általában jellemzik az alkotmányozó vitákat is. Azt is tapasztalhattuk, mint ahogy tapasztalhatjuk ma is, hogy nincs zsúfolásig megtelve a vita során a parlamenti patkó, a karzatokon nem hemzsegnek az újságírók és a fotóriporterek, ahogy éles he lyzetekben megszokhattuk ebben a teremben. A sajtót figyelve azt láttuk, hogy nincs tele az újság az alkotmányozással kapcsolatos tudósításokkal. Talán azt is megkockáztathatjuk, hogy aki csak a sajtóból próbál tájékozódni a vitánkról, nem sokat tud meg ar ról, hogy miről is folyt valójában itt a vita. A közvélemény sem ég izgalomban. A magam részéről több alkalommal volt szerencsém olyan országokba ellátogatni, ahol valóban éles alkotmányozó vitahelyzet volt, valami olyasmi, ami 1989ben volt Magyarországon . Azokban az országokban az alkotmányozási helyzetet, vagy az itt bevett szakkifejezéssel, alkotmányozási szükséghelyzetet az jellemezte - mint ahogy jellemezte 1989ben Magyarországot is , hogy a különböző hatalmi tényezők legélesebb konfrontációja zajli k. Az elnök, a parlament, a kormány egymás terhére próbálja saját hatalmát megerősíteni. Ezek a harcok sokszor rendkívüli éles politikai küzdelmekké, sokszor utcai demonstrációkká változtak. Voltak olyan országok, ahol valódi polgárháborús helyzetek is kel etkeztek az alkotmány körüli vitákból. Ezek a helyzetek nincsenek meg Magyarországon. Ezt az alkotmányozási lázat, ezt az alkotmányozási szükséghelyzetet nem tapasztalhatjuk. Ebből én a magam részéről - és azt hiszem az egész képviselőcsoportunk nevében mo ndhatom ezt - levonhatom azt a következtetést, hogy alkalmas a pillanat arra, hogy nyugodtan számot vessünk az elmúlt hat év eredményeivel. Alkalmas a pillanat arra, hogy rögzítsük mindazt, ami bevált, ami működőképes, ami beváltotta a hozzá fűzött reménye ket az elmúlt hat esztendő vitáiban, és lezárjuk ezt az alkotmányozási folyamatot. Hiszen az alkotmányozási szükséghelyzet, mint ahogyan többen elmondták a vitában, tipikusan forradalmakhoz, rendszerváltáshoz, szerkezetváltáshoz, közjogi berendezkedés vált áshoz kapcsolódik. Ilyen helyzet Magyarországon most nincs, mert volt 19891990ben, és ilyen helyzet Magyarországon reményeink szerint nem is lesz. Hiszen amit 19891990ben közösen, valamennyi, ma a parlamentben lévő és parlamenten kívüli politikai erők nagy része elért, az egy olyan polgári demokráciának a közjogi struktúrája, amely polgári demokráciának semmi oka nincs szégyenkezni bármelyik európai országgal való összehasonlításban. Olyan közjogi berendezkedés jött létre, amely a magyar történelemnek r itka korszakát jelzi. A magyar történelem 1100 éves történetében szinte nem volt olyan hat esztendő,
