Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP):
4460 véleményét, a továbblépésre így látok egyáltalán esélyt, és úgy gondo lom, hogy politikustól elvárható minimális következetesség az, hogy ha már korábban a megelőző alkotmányelőkészítő bizottsági tárgyalásokon nem hiúsult meg ennek a koncepciónak a megvalósulása, akkor ehhez képest mondja el kiki itt a maga véleményét. Ez olyanfajta politikai játékra vagy annak gyanújára ad okot, hogyha itt ezen a pulpituson érzékeljük azt a szándékot, hogy vagy halogassák, vagy egyáltalán lehetetlenné tegyék egy új alkotmány létrehozását, ami nem fér össze az előzményekkel, és minimum köve tkezetlenségre utal. Éppen ebből kiindulva én azt vállaltam magamra a frakcióm nevében, hogy egy nagyon rövid tételről szólok, igyekszem rövidre fogni magam. Ez pedig az országgyűlési biztosok kérdésköre, amely korábban is, vagy a hatályos alkotmányban is érintve van, és a koncepció is kitér rá. Nem hosszú az a paragrafus, amely az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, illetve a kisebbségi biztosról szól a hatályos alkotmányban, de végül is a vonatkozó törvényben az Országgyűlés úgy döntött, hogy ez enkívül létrehozza az adatvédelmi biztos intézményét, és létrehozza az állampolgári jogok országgyűlési biztosa helyettesének intézményét is. Úgy gondolom, hogy miután a koncepcióban magában megjelent az adatvédelmi biztos szerepe, intézménye, akkor volnán k következetesek önmagunkhoz, hogy ha helyettest, és az állampolgári jogok országos biztosának helyettesét is megjelölnénk magában az alkotmányban, mert ezzel ezt a struktúrát, a működő struktúrát jelenítenénk meg alaptörvényünkben. (11.00) Akkor, amikor a korábbi alkotmányozás során az országgyűlési biztosi intézményt megalkotta a törvényhozó, voltaképpen becsült. Megpróbált egy intézményt lerajzolni, elhelyezni a törvényhozás rendszerében, megpróbált olyan jogokat odarendelni, amelyeknek a működése felől természetesen tapasztalat nem lehetett, csak előzetes elképzelés, becslés, nemzetközi összefüggésekkel alátámasztott vízió, persze pozitív vízió, s ennek során létrejött ez az intézmény, amely mögött azonban most már egy esztendő áll, hiszen egy éve válas ztotta meg a három országgyűlési biztos, illetve az általános biztos helyettesét. S azt gondolom, hogy erre az egyéves működésre tekintettel az új alkotmányban már pontosabb információkkal rendelkezünk. Gyorsan le szeretném szögezni, hogy semmi módon nem t artanám szükségesnek az ombudsmanok számát növelni, noha többfelől érzékeljük akár a bizottságban, akár képviselőként, vagy állampolgárok felől különböző érdekcsoportok irányából, hogy mondjunk gyermekvédelmi ombudsmant válasszon a parlament, hogy katonai ombudsmant válasszon a parlament, hogy katonai ombudsmant német mintára stb. Nos, úgy vélem, hogy ezekre nincsen szükség, valamennyi minisztériumnak jogában áll miniszteri ombudsmant kinevezni, aki hivatalból eljár ezekben az ügyekben - parlament által vál asztott ombudsmanra egyéb területeken nincsen szükség. Szeretném külön az Országgyűlés figyelmébe ajánlani azt, hogy a szűk egy esztendő alatt, amióta ezek az intézmények létrejöttek, valamennyi biztoshoz beérkezett ügyek számát tekintve több mint 3,5 ezer állampolgár kereste meg őket a legkülönbözőbb ügyekben, és ezek az ügyek jelzik azt, hogy igenis ebben a társadalomban a parlamenti biztosok intézményére szükség van. De szemben a hatályos alkotmánnyal, amely ma csak azt rögzíti, hogy felkérésre történő e ljárást kezdeményezhetnek, úgy vélem, nagyon fontos, amiképpen ezt a koncepció is tartalmazza, hogy a biztosok hivatalból is indíthassanak eljárást. Tessék arra gondolni, hogy gyermekek, akik nem jogképesek, de hát olyan sérelem érheti őket - és ezekről sa jnos napjában tudósít a nyilvánosság. Nem indítanak eljárást kiszolgáltatottságuk miatt, de vonatkozhatik ez olyanokra, akik elmegyógyintézetben vannak, vagy éppenséggel katonák, börtönben vannak, nincsenek jogképes állapotban, akiket érhet, bizony érhet s érelem emberi jogaiban, személyiségjogaiban, és ezeknek az orvoslására kiválóan alkalmas intézmény az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatala, vagy az adatvédelmi biztosé, vagy hogyha ilyen természetű ügyről van szó, a kisebbségi biztosé. Teh át nagyon fontos az, hogy az alkotmány lehetővé tegye a hivatalbóli eljárást, és talán megfontolandónak tartom a jogalkotóknak vagy akik az alkotmányt írják, a kodifikátoroknak azt is,
