Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ):
4456 volna , hanem a törvényhozást szólította fel, még határidőt is adva, hogy az alkotmányellenes rendelkezést iktassa ki, médiatörvény megalkotásával a feladatot oldja meg. Ez járható útnak látszik minden olyan esetben, amikor kérdésessé válik, hogy az Alkotmánybíróság részleges törvénymegsemmisítése alapvető tartalmi változásokat idéze elő. Hasonló témát vet fel az ideiglenes intézkedés kérdése. Alkotmánybírósági szakértők részéről is megfogalmazó dott, és a szakma néhány tekintélye részéről megfogalmazódott igény, hogy az Alkotmánybíróság hozhasson ideiglenes intézkedést, két esetben. Az egyik eset az lenne, amikor a törvényhozás mulasztásos alkotmánysértést követ el, vagyis elmulaszt megalkotni va lamilyen fontos törvényt, ilyen esetben az elképzelés támogatói szerint az Alkotmánybíróság ideiglenesen, záros határidőre, ideiglenes normát állapíthatna meg. Ez lényegében azt jelentené, hogy az Alkotmánybíróság átmeneti időre, ideiglenes intézkedésként, törvényt alkot. Az alkotmányelőkészítő bizottságban ez az elképzelés nem kapott támogatást - és ezzel magam sem értenék egyet, minthogy a szakma közvéleményének jelentős része ezzel az elképzeléssel nem ért egyet. Ez a hatalmi ágak egyensúlyát oly módon módosítaná, amely indokolatlan túlhatalmat eredményezhetne. A másik megoldás, hogy ideiglenes intézkedéssel az Alkotmánybíróság meggátolhatná, záros határidőre, egy általa vizsgált törvény hatálybalépését, amennyiben az alkotmánybírósági eljárás még a törv ény hatálybalépése előtt megindul. Nagyon logikusnak látszik az intézkedés, illetve a lehetőség, hogy az Alkotmánybíróság egy, esetleg alkotmányellenesnek minősülő, tehát az alkotmányellenesség gyanújába keveredett, már kihirdetett, de még hatályba nem lép ett törvény hatálybalépését meggátolhassa. Kétségtelen, fontos érdek fűződhet ahhoz konkrét esetben, hogy alkotmányellenes törvény ne lépjen hatályba, ne következzenek be a törvény hatályai és utána pár hónap múlva az Alkotmánybíróság, ha azt megsemmisíti, egy áldatlan helyzet ne álljon elő, hisz bizonyos visszafordíthatatlan folyamatok elindulnak, bizonyos következményeket már meg nem történtté tenni nem lehet, tehát bizonyos irreverzíbilis folyamatok elindulnak, és ez a jogbizonytalanságot fokozza. De ug yanakkor az is fokozza a jogbizonytalanságot adott esetben, ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség gyanúját észlelve, de még a kérdésben végleges álláspontot nem kialakítva, felfüggeszti a törvény hatálybalépését - egyes elképzelések szerint ezt hár om hónapra vagy hat hónapra, legfeljebb kétszer három hónapra tehetné meg - , mert ha az Alkotmánybíróság késlelteti a törvény hatálybalépését, majd végül mégis kiderül, hogy az alkotmányossági aggály megalapozatlan volt, abból is nagyon súlyos hátrány szá rmazhat, hogy egy fontos törvény hat hónappal később lép hatályba. (10.40) Gondoljunk bele: adótörvények költségvetést fölboríthatnak, sőt egyáltalán a kormány gazdasági, gazdaságpolitikai tevékenységét gúzsba köthetné adott esetben alkotmánybírósági szánd éktól függetlenül, annak dacára, hogy az Alkotmánybíróság szándéka nem erre irányulna. Én úgy gondolom, hogy helyesebb az, ha az Alkotmánybíróság egy még hatályba nem lépett törvény alkotmányellenességét vizsgálva, és ha az alkotmányellenesség gyanúját fen nforogni látja, és úgy véli, úgy látja, hogy fontos érdek, hogy ez a törvény ne lépjen hatályba, akkor a hatálybalépés előtt hozza meg az érdemi döntését. Volt erre példa, pontosan a kormány gazdasági stabilizációs törvénycsomagjának a hatálybalépése előtt , az Alkotmánybíróság soron kívül el tudott néhány fontos kérdést bírálni. Jól tudom, hogy az alapos és körültekintő munkához idő kell, azonban a különböző lehetséges érdeksérelmeket mérlegelve én úgy gondolom, hogy az ideiglenes intézkedés alkalmazása töb b gondot okozhat vagy több sérelmet okozhat a jogbiztonság rovására, mintha ezt nem alkalmazzuk. Fontosnak tartom még, hogy maga az alkotmány, ne csak az alkotmánybírósági törvény, maga az alkotmány tartalmazzon rendelkezéseket, amelyek az indítványozóknak , illetve a jogalkotóknak az
