Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ):
4454 tartalmazna lényegesen részletesebb szabályokat, mint a jelenleg hatályos alkotmány. Ezeket a szabályokat egy alkotmánybírósági törvény egészítené ki, és tovább, törvényi szinten az intézményre vonatkozó szabályokat alkotni nem kell. Az alk otmánykoncepció vitája során az a kérdés merült fel, hogy a jelenleg hatályos alkotmány rendelkezései változzanake vagy sem, továbbá ezeket meghaladóan, milyen rendelkezések kerüljenek be az új alkotmányba az Alkotmánybíróságra vonatkozóan. Az alkotmánye lőkészítő bizottság tagjai abban egyetértettek, többségi álláspont alakult ki, de lényegében egyhangú állásponttá alakult, hogy az alkotmánynak az Alkotmánybíróság tagjainak jelölésére, megválasztására vonatkozó szabály ne változzon. Ne változzon a létszám ra vonatkozó szabály sem. De itt kell egy kis kitérőt tennünk. A jelenleg hatályos szabályozás szerint 11 tagú az Alkotmánybíróság. Az alkotmánybírósági törvény 1989ben úgy rendelkezett, hogy 15 fősnek kell lennie az Alkotmánybíróságnak, és az akkor megho zott törvény szerint az első öt alkotmánybírót az 1989ben még hivatalban lévő Országgyűlés választotta, tehát az utolsó egypárti parlament választotta. A következő öt, vagyis második öt alkotmánybírót az első többpárti parlament választotta meg, és tovább i öt alkotmánybírót lennek hivatott vagy lett volna hivatott a jelenleg működő parlament megválasztani. 1994ben a jelenlegi parlament azonban nagyon gyorsan módosította az idevonatkozó rendelkezéseket, és úgy döntött, hogy az Alkotmánybíróság létszáma min dössze 11 legyen, vagyis nem élt azzal a lehetőségével vagy azzal a jogával a most hivatalban lévő parlament, hogy további öt alkotmánybírót választana, sőt, ugye egy hely korábban megüresedvén, hogy hat alkotmánybírót választhasson, hanem mindössze két al kotmánybíró választását tűzte ki célul, mert időközben az a tapasztalati ismeret adódott, hogy elégséges egy 11 fős testület ahhoz, hogy hatékonyan és jól lássa el a feladatát. Részben költségkímélés, részben működési szempontok miatt tehát a parlament a l étszámot korlátozta. Az más kérdés, és nem idetartozik most, hogy a két alkotmánybíró megválasztása miért nem került sorra, mert a jelölésről szóló, alkotmányban megfogalmazott és az alkotmánybírósági törvényben megfogalmazott szabály lehetővé tette egy pa rlamenti patthelyzet kialakulását. Ennek kapcsán viszont nyilvánvalóvá vált, hogy vagy a meghozandó új alkotmányban kellene szabályozni a választás kérdését, de ha ahhoz nem nyúlunk hozzá, és a koncepció úgy döntött, hogy ehhez nem nyúlunk hozzá, akkor ezt a kérdést, ennek további részleteit az Alkotmánybíróságról szóló törvényben kell majd szabályozni. Nevezetesen a választás feltételeit úgy meghatározni, a bíróválasztás feltételeit, hogy ne alakulhasson ki ilyen tartós mulasztás egy parlamenti patthelyzet folytán. Fontos új rendelkezései a koncepciónak az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó rendelkezések. Eredetileg az alkotmány csak egy generál klauzúrát tartalmaz, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabályok és törvények megsemmisítésére hivatott és jogosult. Azonban jól tudjuk, hogy a hatásköri szabályok ennél bonyolultabbak, részletesebbek, és az alkotmánybírósági törvény tartalmazza eddig nálunk az Alkotmánybíróság hatáskörének tételes felsorolását. Az új alkotmánykoncepcióban viszont b ekerül magába az alkotmányba tételesen az Alkotmánybíróság hatáskörének a felsorolása. Változás történik az elképzelés szerint azonban oly módon, hogy a jelenleg hatályos rendelkezés szerint az úgynevezett absztrakt normakontroll, vagyis bárki által kezdem ényezhető utólagos normakontroll intézménye megszűnne, és állampolgárok vagy állampolgárok csoportjai csak érdekeltségük valószínűsítése esetén kérhetnének utólagos normakontrollt. (10.30) Ennek a rendelkezésnek az a fontos magyarázata, hogy Alkotmánybírós ágot az elmúlt hat évben sok ezer olyan indítvánnyal árasztották el állampolgárok, amely indítványokat az Alkotmánybíróság megfelelő módon képtelen feldolgozni. Tehát szükség van arra, hogy bizonyos szűrőt alkalmazzon maga a törvényhozó, hogy az Alkotmányb írósághoz ne feldolgozhatatlan mennyiségű kérelem
