Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ):
4452 Tisztelt Elnök As szony! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban az Alkotmánybírósággal kapcsolatos elemeiről kívánok beszélni az alkotmánykoncepciónak, valamint röviden érinteném az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos rendelkezéseket. A magyar Alkotmánybíróság rövid, minteg y hatéves pályafutása során a közvélemény megbecsülését vívta ki, bár rengeteg vitát is okozott működésével, és nyilván vitát fog okozni a jövőben is. A magyar társadalom számára, az újságolvasók és újságírók számára kezdetben szokatlan volt ez az intézmén y, de különösen szokatlan volt, és csak az utóbbi egy évben válik természetessé, hogy ennek az intézménynek a munkájáról is lehet nyilvános vitát folytatni. A nyugateurópai fejlett polgári demokráciákban az a legtermészetesebb, hogy amiként a kormány vagy a parlament döntései viták tárgyát képezik - akár politikai, akár szakmai viták tárgyát , ugyanígy az alkotmánybíróságok, mint a közjogi intézményrendszer egy fontos pillérének az intézkedései, döntései szintén vitákat váltanak ki, és senkinek nem jut es zébe ilyen viták hallatán valamiféle alkotmányos anarchiáról beszélni. A magyar Alkotmánybíróság annak dacára, hogy döntései rengeteg vitát váltottak ki és szinte természetes - a helyzetéből, az Alkotmánybíróság helyzetéből adódik , hogy elsősorban mindig a kormánypártok oldaláról éri a bírálat az Alkotmánybíróság tevékenységét, de ennek ellenére az Alkotmánybíróság kormánypárti és ellenzéki politikai körök soraiban csakúgy, mint a társadalom széles köreiben nagy tekintélyt vívott ki. Ezt bizonyítja nemcsa k a közvéleménykutatás, hanem a sajtó és a politikai pártoknak az Alkotmánybírósághoz való viszonya. Ma senki nem kérdőjelezheti meg eredményesen az Alkotmánybíróság létét, funkcióját és jelentőségét. Aminthogy a nyugateurópai polgári demokráciákban is a z utóbbi kéthárom évtizedben teljesedett ki ennek az intézménynek a funkciója, működési rendje, és fokozatosan növeli a tekintélyét és a jelentőségét, ugyanígy Magyarországon is, ez alatt a rövid hat év alatt is mind szélesebb elfogadottságot nyert ez az intézmény. Nem kérdőjelezi meg egyetlen számottevő politikai tényező ennek az intézménynek a jelentőségét. Mégis fel kell vetnem ugye a kérdést, hogy az intézménynek a jelenlegi szabályrendszere kielégítőe vagy sem. És itt röviden fel kell idéznünk, hogy miként jött létre a magyar Alkotmánybíróság: 1989ben az utolsó reformkommunista kormány és parlament igen gyors intézkedéssel néhány alapvető alkotmánymódosítást hajtott végre, sőt ezt több részletben tette, és az 1989. október 23án hatályba lépett alkot mánymódosítás rendelkezett az Alkotmánybíróság felállításáról, és az ugyanakkor meghozott alkotmánybírósági törvény bizonyos részletes szabályokat is tartalmazott. Azóta tudjuk pontosan, azoktól az alkotmányjogászoktól is, akik ennek az alkotmánymódosításn ak, és Alkotmánybíróságról szóló törvénynek az előkészítését végezték, hogy szinte tűzoltómunka végzése történt. Pár hét alatt néhány alkotmányjogász - gyakorlati tapasztalatok híján, a nemzetközi szakirodalmat és a nyugati polgári demokráciák alkotmánybír óságaira vonatkozó szabályokat tanulmányozva - alkotott egy Alkotmánybíróságról szóló törvényt, amely természetszerűleg nagyon sok kérdést nyitva hagyott, a későbbi igényeket maradéktalanul kielégíteni nem képes. Az Alkotmánybíróság tagjai részéről már 199 1ben megfogalmazódott az igény, hogy bizonyos módosításokra lenne szükség. Ennek ellenére mind az előző parlamenti ciklusban, mind a jelenlegi ciklus első két évében valami tétovaság mutatkozott a törvényhozók részéről és a kormány részéről is, hogy szaba de hozzányúlni az alkotmánybírósági törvényhez, nem fogjáke egyesek úgy tekinteni, hogy a kormány és a törvényhozás - tehát az Országgyűlés - az Alkotmánybíróság hatáskörét, jelentőségét korlátozni kívánná. Kétségtelen, hogy a hatalmi ágak egyensúlya egy kényes kérdés. És a hatalmai ágak egyensúlya kérdésében, tehát a hatalommegosztás gyakorlati megvalósítása kérdésében az Alkotmánybíróság helyzete különösen speciális, és amiként hogy a hatalmi ágak egyensúlyát úgy kell megteremteni, hogy sem az Országgyű lés mint törvényhozó hatalom, sem a kormány mint végrehajtó hatalom túlhatalomhoz ne jusson a másik ágakkal szemben, ugyanez áll az Alkotmánybíróságra is.
