Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
4450 parlament - hisz a gombok megvannak hozzá , azt hiszem nem ez a cél, ezt megteheti; mert tudjuk nagyon jól, hogyha most létrejön ilyen rapid gyorsasággal ez az alkotmány, azt nem lehet másnak ne vezni, csak ciklusalkotmánynak. A Boross Péter által felvetett gondolatot én nagyon tudom üdvözölni, amely azt mondja, hogy a jövő ciklusba, tehát a következő ciklusba kerüljön az alkotmány elfogadásra. Jelen pillanatban dolgozzuk ki az alkotmánynak a szöv egét és utána a következő ciklus fogadja el. Hisz a nyugati példák mind azt mutatják, hogy tulajdonképpen 810 év, sőt hosszabb idő is eltelik egyegy alkotmányozással, hát miért a mi parlamentünk volna az, aki csupán ilyen rövid idő alatt meg tudná oldani a problémát, mert ha ilyen rövid idő alatt oldjuk meg, akkor sajnos oda kell visszakanyarodni, hogy a Rákosiféle alkotmányt is 13 hónap alatt hoztuk, és a kommünnek az alkotmányát 2 nap alatt, az ideiglenest 2 hónap alatt a végleges alkotmányt. (sic!) Te hát a ciklusalkotmánytól a magyar ember, a magyar nemzet fázik. Éppen ezért az a lehetőség, amit én felvetettem, hogy a jogfolytonosság elvének a kimondását szorgalmaznánk, talán jobb lenne. Meg kell mondani azt is, hogy napjaink itt bizonyítják, hogy nem vagyunk érettek az alkotmányozásra pillanatnyilag. Miért? Mert a ciklicizmust követjük, tulajdonképpen azt, hogy ha van egy jogszabály, ami előír egy normát, azt hogy lehet áthágni, illetve azt milyen módon lehet semmissé tenni. Hiába fogunk készíteni dekl arációk tömkelegével és szebbnél szebb míves alkotmányt, nem tudom, hogyha ezt nem tartja be, hanem visszatér a kormányzat - például a mostani esetet veszem figyelembe , hogy a jelenlegi írott alkotmányt felrúgja, akkor mit ér tulajdonképpen a mi alkotmán yozásunk. Az alkotmányozás mögött egy olyan komoly szándéknak kell lenni, amely nem csupán a nép, nem csupán a népre ró terheket, hanem a kormányra is és mindenkire. Tehát ebből a szempontból mondtam azt, hogy nem vagyunk érettek az alkotmányozásra, ezért talán emiatt is jobb, hogyha egy úgynevezett szünetet tartanánk. Továbbiakban, a koncepciót kiszélesítve, újabb vitára kiadva, miután az utolsó napokban is érkeznek, most jelen pillanatban is jönnek még be észrevételek, ezeket nem volt mód és nem lesz mód feldolgozni, ha ilyen gyors ütemben haladunk. Ugyanis többszáz, vagy ezer oldalt tesz ki az a mennyiség, ami eddig összegyűlt, nemcsak a 45 nap alatt, hanem azon túlmenően a szakértői oldalon. Képtelenség egy embernek átfogni, amellett, hogy még az Országg yűlésben a törvényekkel is foglalkozunk, mert ez az öszvéresítés így, hogy egyik órában törvényt tárgyalunk, a másik oldalon pedig alkotmányt tárgyalunk úgy két óra hossza múlva, ez az öszvéresítés nem tesz jót az alkotmányozásnak, és azt hiszem, hogy az a lkotmányozás ilyen formán nem is mehet végbe. Az volna tehát az én tiszteletteljes indítványom, hogy a vitát, a társadalmi vitát kiszélesítve még egyszer kiadni, és hosszabb időre kiadni ezt az alkotmánykoncepciót, hogy az ahhoz beérkező összes javaslatot figyelembe lehessen venni, mert azt, hogy figyelembe veszünk, ezt csak mondjuk, ugyanakkor nem is ismerjük annak a tartalmát, tehát ez ilyenformán nem valósulhat meg. Az alkotmányelőkészítő bizottságban ott volt Maczó Ágnesnek az alkotmánya, ami komplett alkotmány. Szó sem esett róla, hogy azt megvitattuk volna, hogy miért jó vagy miért nem jó az. Tehát ezeket az úgymond beérkezett leveleket vagy beérkezett véleményeket azonnal irattározni és kinyilatkoztatni, hogy időben, hát mi ezt el is olvassuk, azt ké ptelenség. Énszerintem ehhez az alkotmányozási folyamathoz a kivezető utat csak egy újabb, hát hosszabb időnek a biztosítása mellett tudom elképzelni, hogy visszaadnánk az újabb társadalmi vitára. Szabad legyen azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy ezen beér kezett javaslatok közül hány olyan volna, amit tényleg érdemes volna megszívlelni. Számtalan levélben, amit olvastunk az anyagban, kérik az úgynevezett Szent Koronának a visszaállítását, az ezeréves alkotmánynak, az úgymond jogfolytonosságának a kimondását és nem megalapozatlanul, hanem alappal kérik ezt. Mi erre legyintettünk, vagy oda se figyeltünk, amikor én fölvetettem ezt a kérdést, emlékeznek, akik ott voltak, azt mondták, hogy dolgozzam ki én.
