Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
4426 ahogyan ezt a jelenleg hatályos alkotmány teszi. Ezt ugyanis kifejezetten említi a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 18. cikkelyének (1) bekezdése. Ott tudniillik a szertartások útján való kinyilvánításról, valamint a vallásos meggyőződ és gyakorlásáról és tanításáról mint különkülön jogokról van szó. A gyakorlás nem vonatkozhat "csak" a szertartási cselekményekre, hiszen a vele egyenlő mondattani pozícióban álló tanítási jog is nyilvánvalóan túlmegy a szertartásokon. A mondat ugyanis íg y hangzik: "Ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását és azt a szabadságot, hogy a vallását vagy meggyőződést vallásos cselekmények és szertartások útján , akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvános an vagy magánkörben kinyilváníthassa, gyakorolhassa és taníthassa." Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Európai Konvenciója pedig ugyancsak kifejezetten garantálja - mégpedig a kultusztól és a rítusoktól különböző jogként a vallás tanításán kívül, anna k gyakorlását is - 9. cikkely. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 18. cikkely (3) bekezdése leszögezi, hogy a vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadsága csak a törvényben megállapított, meghatározott okból szükséges korlátozá snak vethető alá. A cikkely (4) bekezdése a szülők jogát rögzíti, gyermekeik vallásos és erkölcsi nevelése saját meggyőződésüknek megfelelő biztosítására. Ezeknek a megállapításoknak az alkotmány szövegében való szerepeltetése garanciális okból szintén kív ánatos lenne. 2. A II. rész 1. fejezet f) pontjában a vallás szabadságával kapcsolatban elmarad a vallás vagy lelkiismereti meggyőződés, hovatartozás kinyilvánításának mellőzéséhez fűződő jog deklarálása. Ez valóban nem szerepel a nemzetközi egyezményekben és alkotmányi kinyilvánítása sem szükségszerű. Ha azonban ezen a téren változás történne, az a mostanra kialakult magyar állami egyházjogi szisztéma egyik alapvető pontját érintené. Elhagyásával összefüggésben mérlegelni kellene annak a rendszertani követ kezményeit, különösen az állam és az egyház szétválasztása jelentésének nagymértékű változása miatt. Így az elhagyás esetén az elválasztás deklarálását is törölni lehetne az alkotmányból, hiszen annak deklarálása sem szükségszerű. Ezekkel azonban megnyílna az út a felekezeti hovatartozás állami nyilvántartása, a felekezeti tagság állami kritériumrendszerének kidolgozása felé, amely utóbbi szükségképpen ellenkezne bizonyos felekezetek saját kritériumaival. Mindez lehetővé tenné egy a németországihoz hasonló egyházi adórendszer kialakítását és más hasonló változásokat, például az egyházak köztestületté való nyilvánítását, mivel tagságuk nyilvántarthatóvá válna stb. Sem az alkotmány koncepciójának egyéb pontjain, sem a készülő más új törvé nyekben - felsőoktatás, közoktatás, egyházfinanszírozás stb. - nem látszik nyoma annak, hogy a Magyar Köztársaságban valóban politikai szándék lenne az egyházakat érintő jogterület ilyen alapvető átformálására. Ha viszont ilyen szándék valóban nincs, akko r kár lenne a kinyilvánítás mellőzéséhez való jogot kihagyni az alkotmányból, mert ez a hiány félreértésekhez, szükségtelen vitákhoz vezethet. 3. Ugyanezen pontban szerepel annak kimondása, hogy az állam felügyeletet gyakorol az oktatás fölött. Az általáno s elvvel egyetértve javasoljuk, hogy az alkotmány nevesítse az állami felügyelet korlátait is. Az oktatás szabadságjogának világosabb garanciája lenne ez. (17.10) 4. Ugyanezen pontban szerepel a közérdekű adatok és információk nyilvánosságához való jog. A tervezet a nyilvánosság korlátjaként egyedül az államtitkot említi. Szükségesnek látszik a közérdekű információ fogalmának az alkotmányban való meghatározása és szoros korlátok között tartása. Emellett fontos lenne e helyütt is megemlíteni, hogy a személyi ségi jogok és a többi alapjogok szintén korlátozóan visszahatnak e jog gyakorlására. Külön figyelmet érdemel az egyházakról és tagjaikról diszkrét információkat őrző egyéb szerveződések belső autonómiája is. Egészen sajátos módon idetartozik a lelkészi - p éldául gyóntató - titoktartás kérdése.
