Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
4427 5. Ugyanezen pontban kerülnek említésre a gyermekek jogai. Ezeket úgy lenne kívánatos az alkotmányban kimondani, hogy egyben a szülői felelősség és a szülői jogok is kerüljenek megfogalmazásra. 6. A II. rész 1. fejeze t g) pontjában állami kötelezettségvállalásként megfogalmazható emberi jogként szerepel többek között a házasság és a család védelme, illetve a szülőknek a gyermeknevelés módjának megválasztására való joga. Ezeket a jogokat azonban bizonyos formában igenis alanyi jogként kell deklarálni, hiszen nem meglétük, hanem csak a velük való élés módozatai függhetnek az állam teherbírásától. Ezt kívánja a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 23. cikkelye, amely - éppenséggel az alapvető alanyi jog ok között elhelyezve - a család jogát mondja ki a társadalom és az állam védelmére, a házasságkötésre alkalmas korú férfiak és nők házasságkötési és családépítési jogát deklarálja, megkívánja, hogy házasságot csak a felek szabad és teljes beleegyezésével l ehessen kötni, végül lépéseket kíván a részes államok részéről a házasfelek jogi egyenlőségének biztosítására. Ezek - az emberi méltóságból fakadó - emberi jogok sokkal elemibben tartoznak hozzá az emberi személyhez, mint más - egyébként szintén fontos - j ogok, amelyeket a koncepció az emberi jogok között szabályozandó alanyi jogok sorában említ. Teljesen abszurd dolog lenne, hogy a sztrájkjog például, amely egy nagyon határozott formában intézményesült társadalom és gazdaság keretei között létezhet csupán, ilyen alapvető emberi jogként szerepel, míg a házassághoz és a családalapításhoz való jog nem. Természetes dolog, hogy a család anyagi biztonsága, előrehaladása, támogatása a lehetőségeknek megfelelő állami kötelezettségvállalás körébe tartozik, nem így a zonban magához a házassághoz, a családhoz, a neveléshez való jog. Ha az alapvető emberi jogok között kerül kimondásra például a szülők nevelési joga, ezzel még nem kényszerül az állam, hogy minden állampolgár minden nevelési igényét központilag finanszíroz ott különleges intézményben biztosítsa. 7. A II. rész 2. fejezet a) pontja beszél az emberi és az állampolgári jogok gyakorlásának általános korlátairól, de közöttük mások alapvető jogainak védelmét, bűncselekmény elkövetését, közegészségügyi vagy közrendv édelmi okokat kíván csak megjelölni. Feltűnő módon kimarad az erkölcsnek mint korlátozó tényezőnek az említése, pedig ezt következetesen és kifejezetten tartalmazza a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában a 12. cikk 3. pontja, a 18. cikk 3. pontja, valamint a 19. cikk 3b. pontjai, a 21. cikk és a 22. cikk (2) bekezdése stb. is. A közerkölcs említésének elkerülése valószínűleg azon a tévedésen alapul, hogy az erkölcs csupán egy meghatározott vallási csoport véleménye, és így abban állam ne m foglalhat állást. Itt azonban egyáltalán nem erről van szó, hanem olyan szociológiai tényről, amely az emberek közötti együttélés rendjének tételes jogot megelőző struktúrái közé tartozik. Igen jelentős károkat okozhat egy társadalomnak, ha a helyes, emb erséges viselkedésről kialakult közfelfogás alapvető normáit korlátlan mértékben meg lehet sérteni, egyoldalúan hivatkozva valamilyen - egyébként alkotmányos - jog gyakorlására. Az ilyen értelemben vett közerkölcs figyelembevétele jelentős társadalmi közér dek, és nagyban hozzájárulhat a tételes jog társadalmi legitimitásának erősödéséhez, az önkéntes jogkövetés megszilárdulásához. Tehát a II. rész 2. fejezet a) pont (2) bekezdésében a korlátok között a közegészség szó után be kell iktatni a "közerkölcsöt il lető" kitételt is. 8. A III. rész 1. fejezet d) pontja. A koncepció azt kívánja, hogy a minősített többséggel elfogadandó törvények köre a jelenleginél jóval szűkebb legyen. Már a koncepció szintjén ki kellene nyilvánítani, hogy a lelkiismereti és vallássz abadságról, valamint az egyházakról való törvényhozás ilyen többséget kíván. 9. IV. rész 3. fejezet b) pont. Örvendetes, hogy a koncepció az egyetemi tanárok kinevezését nem minősíti kategorikusan a köztársasági elnök jogkörének, hanem alternatív lehetőség ként említi a
