Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
4425 akkor hatáskörét meghaladó területet is érint. Sőt - véleményem szerint - az ellenőrzéssel, illetve a hitelfelvétellel való egyetértéssel az Állami Számvevőszék felelősséget is vállal a hitel igénybevétele során. Nem kis gondot okoz a több mint 3000 önkormányzat rendszeres ellenőrzésének biztosítása. Az Állami Számvevőszék kiváló témavizsgálatai eddig is kapcsolatban voltak az önkormányzatok ellenőrzé sével is, de azoknak teljes körű rendszeres ellenőrzését a Számvevőszék a jelenlegi szervezeti rendszerben és létszámmal nem tudja megvalósítani. Az önkormányzatok ellenőrzése során lehetőség kínálkozik többféle szempontból. Egyik lehetőség a független kön yvvizsgálók alkalmazása. Másik lehetőség az, hogy a kormány szervei is végeznek bizonyos pénzügyi ellenőrzést, az is jó alternatíva, hogy az Állami Számvevőszéken belül részben önálló szervezeti egység végezze a települések önkormányzatainak ellenőrzését, arra azonban vigyázni kell, hogy más fontos témavizsgálatok vagy egyéb vizsgálatok emiatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Több véleménynyilvánító azt hangsúlyozza, hogy a zárszámadás előterjesztése ne a kormány, hanem az Állami Számvevőszék feladata leg yen. Egyik érvként azt említik meg, hogy kormányváltáskor azon kormánynak kell a zárszámadást előterjeszteni, amely nem felelős a költségvetés végrehajtásáért. Ez való igaz. De ettől függetlenül sem lenne helyes a zárszámadás előterjesztését kivenni a korm ány hatásköréből. Európában már csak az osztrák számvevőszék készít zárszámadást. Az Állami Számvevőszék fontos feladata lesz a jövőben is az államháztartás pénzforrásainak, a közpénzek felhasználásának és nemcsak az állami, hanem a közvagyonnal való gazdá lkodásnak az ellenőrzése is. Közgazdászként nagy gondot okoz számomra, hogy a közvagyon mit jelent és nemcsak a gyakorlat, hanem elsősorban az elmélet szakembereinek erre a jövőben választ kell adniuk. A neves intézmény jelentőségével, mármint az Állami Sz ámvevőszék jelentőségével mindenki tisztában van. Ennek a szerepkörnek formailag is meg kell jelennie az új alkotmányban azzal, hogy abban megfelelő helyen és terjedelemben szerepeljenek az Állami Számvevőszékről szóló gondolatok. Azonban arra is vigyázni kell, hogy ne minden feladatot tartalmazzon az alkotmány, a részleteket ugyanis az új számvevőszéki törvénybe kell beépíteni. Kedves Képviselőtársaim! Rendhagyó módon befejezésképpen hadd köszönjem meg, azt hiszem, nemcsak a számvevőszéki bizottság, a maga m nevében, hanem valamennyi képviselőtársam nevében azt a nagy, jelentős támogatást, amit az Állami Számvevőszék valamennyiünk számára az elmúlt években nyújtott. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Semjén Zsolt képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppártból. DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Ház! A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kialakította állásfoglalását, és szükségesnek és szerencsésnek tartom, hogy enne k legfontosabb részei az Országgyűlésben is elhangozhassanak. Egyes alapvető jogok területén a koncepció szűkebb felsorolást látszik tartalmazni, mint a jelenlegi alkotmány. Ezt az indoklást ki is emeli - mondván , hogy bár alkotmány a hazánkra is kötelez ő nemzetközi szerződésekkel nem ellenkezhet, ezek megtartása, idézem: "nem kívánja meg a nemzetközi egyezmények másolását, közvetlen követését". Ezen elvi megállapítás igazságának elismerésével a továbbiakban különösen a lelkiismereti és vallásszabadságra, a hozzá kapcsolódó jogok esetében szükséges tartalmi mélységre és pontosságra, valamint a garanciák kérdésére térek ki. 1. A II. rész 1. fejezet f) pontja említi a lelkiismeret- és vallásszabadság jogát, leírva annak kiterjedését. Ebben csupán a meggyőződ és szabad megválasztása, a vallási szertartás gyakorlásának szabadsága és a hit tanításához való jog szerepel. A vallásszabadság alapjoga azonban ennél tágabb. Célszerű lenne ezt a meggyőződés és a vallás "egyéb módon" való gyakorlásának jogával bővíteni,
