Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
4415 véleményükkel, egyeztettünk, vitatkoztunk, beszélgettünk, és többek között éppen annak a két szervezetnek a képviselőivel is tárgyaltunk, am elyek kezdeményezték most a népszavazást. Akkor nem tudtuk egymást meggyőzni, édes Istenem, mások a vélemények, a frakciók között is voltak ilyen eltérések. De én nem hiszem, hogy a társadalmi szervezeteknek a véleménye nem lett volna menet közben beszerez hető. Ők is tudták, hogy miről folyik gyakran a koncepció, hiszen a beszélgetéseink során ezt közöltük, és ugyanakkor meg volt a lehetőség, hogy ezeket átolvassuk. Tehát a társadalmi szervezetek véleménye, a szakértők véleménye, a beérkezett állampolgári é szrevételek mind olyanok, hogy rendelkezésünkre állnak, fel lehetett dolgozni, módosító indítványokat lehetett készíteni, csak dolgozni kellett. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldali padsorokból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlé s! Akkor most megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, Fidesz. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A mai napon írásban jeleztem felszólalási szándékomat, azonban önök bizonyára tudják, hogy az alkotmányozási alapelvekrő l folyó vita úgy folyik a Házban, hogy közben párhuzamosan majdnem minden parlamenti bizottság ülésezik, emiatt aztán, hogyha az illető képviselőnek a bizottságban és itt a plenáris ülésen is akad dolga, akkor adott esetben ez bizonyos ütközéssel jár. Én a zt gondolom, hogy részben ez az oka annak - hiszen ezt a saját példámon is most volt alkalmam megtapasztalni , hogy bizony elég hektikusan, kiszámíthatatlanul vesznek részt ezen a vitán a képviselők, ami elég baj - hozzáteszem , hiszen az alkotmányos ala pelvek elég fontos törvényalkotási és alkotmányozási kérdés ahhoz, sőt - ha úgy tetszik - talán a legfontosabb, hogy a parlament egy olyan technikát találjon ki a kérdés tárgyalására, ahol elvileg lehetőség biztosított mindenki számára arra, hogy részt veg yen ezen a vitán, anélkül hogy egyébként más kötelezettségének nem tudna akkor eleget tenni. Tehát Szigethy István felvetése jogos. Valóban a frakciók egy része nem tudta kihasználni az idejét, valóban más felvetések is kifogásolták azt, hogy a parlament s orai üresek. De mindig, amikor az ilyen felvetések elhangzanak - amelyek jogosak , akkor tegyük azt hozzá, hogy tudomásul véve a helyzetet, egy olyan tárgyalási metódust választott a parlament, amikor eleve elvi képtelenség, hogy mindenki itt legyen, hisz en adott esetben akkor a bizottsági munkák megállnának, ha a parlament összes képviselője a plenáris ülésen ülne, ami egyébként nyilván gátolná a parlament munkáját, tekintettel arra, hogy a bizonyos törvényalkotói szándékok komolyak, a nyárig nagyon sok t örvényjavaslatot meg kell még tárgyalni a bizottságoknak is, a parlamentnek is, így ez a metódus azzal jár, amivel jár. (16.10) Hogyha valaki ezt kifogásolja, akkor kérem, hogy ezentúl ezt mindig tegye hozzá, hogy egyébként olyan megoldást választottunk, a mikor bizony a képviselők elvileg sem tudnak mindig részt venni a plenáris ülés munkáján akkor, amikor az alkotmányos alapelvekről tárgyal a parlament. Tisztelt Képviselőtársak! Egy olyan kérdéskörről szeretnénk beszélni az alkotmányos alapelvek vitájában, ami számos hozzászólás által érintett. Ez az emberi jogok, a szociális jogok kérdésköre, az a kérdéskör, hogy mely jogokat kell az alkotmányba beemelni, s melyek azok a jogok, amelyeket államcélokként kell kitűzni. Vajon helyese ez a rendezőelv, mivel ma gyarázható, hogy ezt a megoldást választja az alkotmányelőkészítő bizottság, hiszen itt a plenáris ülésnél sokan felvetették, hogy lehetséges más megoldás. Lehetséges olyan megoldás, hogy az alapvető emberi jogok mellé bizonyos szociális alapjogokat is a parlamentbe emel a magyar alkotmányozó gyűlés, az Országgyűlés. Én azt gondolom, hogy a parlament alkotmányelőkészítő bizottsága által választott megoldás helyes. A mostani megoldás, amint ez mindenki által ismert, az, hogy az emberi, általános emberi jog okat az alkotmányba szerepelteti vagy készül szerepeltetni a magyar parlament, a szociális jogokat pedig államcélokként fogalmazzuk meg, államcélokként kerülnek a parlament által támogatottan az alkotmányba. Ez magyarul azt jelenti, hogy a szociális jogok, a munkához való jog,
