Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
4416 bizonyos szociális ellátásokra való jog az nem alkotmányos alapjogként, bíróság által kikényszerített alapjogként szerepel az alkotmányban, hanem az alkotmányban államcélokként tűzzük ezeket ki. Vagyis kijelöljük, hogy az államnak az a célja, hogy olyan gazdaságpolitikát, olyan társadalompolitikát folytasson, ahol a munkához jutás, szociális ellátásokhoz való jutáshoz, ahol bizonyos szociális körülményekhez való jutás cél. Az államnak az a célja. Az állam, a kormány, a parlament azért politizál, azért csinál gazdaságpolitikát, költségvetést, azért csinál törvényeket, hogy ezt a célt valamilyen módon elérje. Természetesen más céljai is vannak, de az államcélok közé helyezi az alkotmányelőkészítő bizottság ezeket a bizonyos szociális ala pjogokat vagy szociális jogokat. Én azt hiszem, hogy ez a megoldás helyes. Ezt már említettem. És szeretnék néhány érvet felhozni amellett, hogy ez miért helyes. Az egyik érv, hogy az alkotmányban olyan alapjogok szerepeljenek, amelyek bíróság által kikény szeríthetők. Teljesen világos, hogyha szociális jogok kerülnek alapjogként az alkotmányba megfogalmazásra, akkor ezek bíróság elvileg és gyakorlatilag is az a helyzet, hogy akkor bíróság által kikényszeríthetőek ezek a jogok. Az pedig világos, hogy nem fel tétlen van az állam, a kormány, a parlament, az államháztartás olyan helyzetben, hogy ezek az alapjogok bíróság által kikényszeríthetőek legyenek. Például vegyük azt, hogy vajon bíróság által kikényszerített, kikényszeríthetőe az a jog, hogy mindenki laká shoz jusson. Én úgy gondolom, hogy nem. Azért nem, mert ennek vannak objektív akadályai, éppen ezért kötelezni kell az államot arra, hogy olyan gazdaságpolitikát folytasson, hogy ezt a célt elérje. De ha azt fogalmazzuk meg, hogy ez bíróság által kikénysze ríthető alapjog, akkor képtelen helyzetet állítunk elő, adott esetben ennek olyan objektív akadályai vannak, amelyek bírói ítélettől függetlenül végrehajthatatlan. Nem akarok profán példákat felhozni, de teljesen világos, hogy bizonyos kérdések törvénybe i ktatása értelmetlen, tartalmatlan, nem kényszeríthető ki a végrehajtása, tehát behajthatatlan. Hogyha most a magyar parlament azzal kísérletezne, hogy határozatba hozza, hogy a következő labdarúgó világbajnokságot a magyar válogatott megnyeri, ugye ez képt elen és ostoba törvény lenne, hiszen - bár ez kívánatos cél lenne adott esetben a magyar futballbarátok számára , de hát ez azért ennek a törvénynek a betartása, a kikényszerítése az ugye egy elvileg képtelen dolog. Nem akarom, mondom még egyszer, a szoci ális jogokat ehhez hasonlítani, de lássuk be, hogy bizonyos párhuzamosság fellelhető ebben a kérdésben. Én azt hiszem, hogy itt, dacára annak, hogy közérdek, hogy ezek a szociális jogok érvényesíthetők legyenek Magyarországon. Közérdek az, hogy a parlament olyan politikát, a kormány olyan politikát folytasson, hogy ezek elérhetők legyenek, ezzel együtt tudomásul kell venni, hogy a lehetőségeink korlátozottak. Emiatt csak olyan jogokat szabad az alkotmányba betenni, amelyek bíróság által kikényszeríthetők, é s a szociális jogokat államcélként kell az alkotmányban megfogalmazni. Azonban nemcsak ez az érv szól amellett, hogy államcélokként fogalmazzunk meg bizonyos szociális ellátásokra való jogosultságot. És itt a közelmúlt bizonyos fejleményeire hadd utaljak. Teljesen világos, hogy a Bokroscsomag kapcsán beadott alkotmánybírósági indítvány, illetve az Alkotmánybíróság határozata a különböző politikai pártok által rendkívül élesen támadott. Az volt a kérdés, hogy gazdaságpolitikai ügyekben az alkotmánynak meddi g tart a kompetenciája, az Alkotmánybíróságnak meddig tart a kompetenciája, és ez pártállástól függetlenül, attól függetlenül, hogy valaki szerette a Bokroscsomagot vagy támadta a Bokroscsomagot, mindenütt széles vitákat váltott ki. Ez mutatja azt a vesz élyt, hogy mit is jelent az, hogyha bizonyos olyan jogokat az alkotmányba teszünk, amely adott esetben azt a veszélyt rejti magában, hogy az állam által egyébként kívánatosnak tartott célok megvalósítására bizonyos eszközöket nem tud igénybevenni. Én szere tnék egy példát felhozni, ami az egyik általam beadott törvénymódosító javaslatban megfogalmazódik. Teljesen világos, hogy Magyarországnak elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy
