Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4404 azt, hogy a koncepció a lehető legprecízebb és legpontosabb legyen. Ugyanis a k oncepció alapján kell megcsinálni az alkotmány normaszövegét. Nem lehet a normaszöveg eltérő a koncepciótól. Mert ha eltérhet a koncepcióban foglaltaktól, akkor mi a csudának csinálunk koncepciót? Ha viszont nem térhet el - és ez, úgy gondolom, hogy eviden cia , akkor a koncepciónak rendkívül pontosnak és kimunkáltnak kell lennie. Minél többször elolvasom, és minél többször elolvasom a hozzá beérkezett véleményeket, annál több hibát találok benne. Többet fel fogok sorolni ezek közül, de hadd kezdjem talán a z egyik neuralgikus ponttal - a választójoggal. Ugye, a választójog körében az történt, hogy nem sikerült megállapodnunk a bizottságban arra vonatkozóan, hogy kinek legyen választójoga, és akkor a megállapodás értelmében marad a jelenlegi rendszer. Az alko tmány 70. §a azt mondja, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogyha állandó lakóhelye Magyarországon van, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon választható, és ha a választás napján az ország területén tartózkodik, választó legyen. Ez azt jelenti, hogy szavazni csak az mehet el, aki magyar állampolgár, és itt is van az ország területén a választás napján. De olyan személyre is lehet szavazni, vagyis választható, aki nincs a választás napján az ország területén, de t ermészetesen neki is magyar állampolgárnak kell lennie. Ezzel nem értettünk egyet, most sem értünk egyet. Ezért a koncepció e részének kijavítására módosító indítványt sem tudunk beadni, hiszen akkor olyat kellene beadnunk, ahol önmagunkkal nem értünk egye t. Csak olyat adhatnánk be, amit szeretnénk elérni, hogy minden magyar állampolgárnak legyen választójoga. Ehhez képest nézzük meg, hogy mi van leírva a koncepcióban. A koncepció a következőt mondja: "A választójog tartalmi elemei az aktív és passzív válas ztójog." Ez ugye az, hogy szavazhatok, meg megválaszthatnak. És azt mondja a b) (1) pont: "Legyen választójoga az alább meghatározott kivételekkel a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak, ha a választás napján az ország ter ületén tartózkodik." Tehát azt mondja, hogy legyen választójoga. A választójog - az aktív és a passzív választójog is , és ez csak akkor illeti a magyar állampolgárt a koncepció szerint, ha a választás napján az ország területén tartózkodik, tehát a leírt szöveg még annál is szűkkeblűbb, mint amit a jelenlegi alkotmány tartalmaz, mert nemcsak választani nem mehet el a koncepció szerint, hanem nem is választható az, aki nem tartózkodik a választás napján Magyarország területén. Én egészen biztos vagyok abba n, képviselőtársaim, hogy ezt senki nem akarta. De ez van leírva. És hogyha ez így marad, akkor ez a koncepció fogja kötelezni a normaszöveg elkészítőit, ezt nyilvánvalóan nem lehet megtenni. Félek, hogy kifutok az időből, ezért hiába ígérte meg Dávid Ibol ya, hogy minden hibát elmondok, csak egy részét tudom mondani, ezért szemezgetek benne. "A Közpénzügyek" című fejezetben az szerepel, hogy a Magyar Nemzeti Bank a devizagazdálkodás központi szerve. Ezzel a szövegrésszel a koncepció csak azt felejti el, hog y van egy új devizatörvényünk, hogy felvettek bennünket az OECDbe, és hogy az Európai Unió felé igyekszünk. Ezt a részt, valószínűleg, innen el kellene felejteni. Ez megint nem olyan probléma, ami politikai vitát okozna. Itt megint arról van szó, hogy nem lett alaposan végiggondolva, és valami valahogy benne maradt, azért, mert valamikor régen így volt - és a reflexek pedig működnek. Ugyanez, csak "A közpénzügyek" című részben többek között az szerepel, hogy az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőr zésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést, a jelentést nyilvánosságra hozza, az államtitkot tartalmazó részek kivételével. Ha ez így lesz, és így marad, akkor az alkotmány fogja kötelezni az Állami Számvevőszéket az adótitok, a banktitok, meg a sz olgálati titok megsértésére. Nagy valószínűséggel nem ez volt a koncepció célja, mégis ez került bele, ha már így belekerült, akkor lehet hogy arról is rendelkezni kellene, hogy akkor ilyenkor ki a titokgazda. Ugyancsak "A közpénzügyek" című fejezetbe kerü lt bele, sajnálatos módon, egy nagyon rossz rész. Azt mondja a b) (1) pont, hogy rögzíteni kell a közteherviselés elvét - eddig ez rendben van, de utána az következik , hogy minden, a Magyar Köztársaság területén élő természetes személy,