Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4403 Így néz ki tisztelt képviselőtársaim a példaként felhozott osztrák alkotmány. Az egy más kérdés, hogy az osztrák gyakorlat úgy alakult, hogy a szövetségi elnök ezekkel a jogosítványaiva l nem szokott élni. De ezek a jogosítványai tisztelt képviselőtársaim, alkotmányban biztosított jogosítványai az osztrák köztársasági elnöknek. Utolsóként és csak azért, mert talán a tegnapi talán, de lehet, hogy a tegnapelőtti napon felmerült, mint új pél da: Izland. Egzotikus ország, egzotikus alkotmány, nézzük mit mond. 2. §, a törvényhozó hatalom a parlamentet és a köztársasági elnököt együttesen illeti meg. Tehát ezek szerint ott a köztársasági elnök ott a törvényhozó hatalomnak is része. De aztán folyt atódik a mondat tovább és ez még érdekesebbé teszi: a végrehajtó hatalmat az elnök és más kormányzati szervek gyakorolják. Tehát az Izland köztársaság elnöke az részese a végrehajtó hatalomnak is, meg a törvényhozó hatalomnak is. Ez sem semmi tisztelt képv iselőtársaim. Az alkotmány 13. §a szerint, az elnök a hatalmát miniszterein keresztül gyakorolja, mint az amerikaiak. 15. §, a kabinetet, ez ott a kormány, az elnök nevezi ki és ő fogadja a miniszterek lemondását. A miniszterek számát és feladataikat Izla ndon nem törvény határozza meg, hanem kitalálható: a köztársasági elnök. A 16. § szerint, a köztársasági elnök elnököl az államtanácsban, törvényeket és fontos kormányzati intézkedéseket a tanácsban terjesztik az elnök elé. És jön a 20. § - amit tessenek f igyelni, mert szintén érdekes , tisztségviselőket egyik hivatalból a másikba helyezhet. Átrendezheti az egész közigazgatást, az igaz, hogy van egy nagyon fontos - a köztisztségviselők számára garanciális , szabály amely miatt valószínűleg tudomásul is ve szik az áthelyezésüket, benne van az alkotmányban, hogy ennek következtében viszont az illetményük, az nem csökkenhet. A 21. § szerint, ugye ott része a törvényhozó hatalomnak is a köztársasági elnök, elnapolhatja a parlament üléseit. A 24. § szerint, mind en korlátozás nélkül oszlathat és a 30. § szerint pedig személyesen, vagy a kormányon keresztül kivételeket enged a törvények alól. (15.10) Hát így néznek ki, tisztelt képviselőtársaim, azok az alkotmányok, és akkor még sorolhatnék büntetésből néhá nyat, ahol a köztársasági elnököt közvetlenül választják. Én úgy gondolom - és ez a Néppárt véleménye , hogy nem lehet a dolgokat összekeverni. Tehát lehet azt mondani, hogy a köztársasági elnök legyen a végrehajtó hatalom feje. De akkor adjunk jogosítván yokat hozzá, és akkor ez a fajta megoldás valóban kiköveteli a közvetlen választást. De ha azt mondjuk, hogy semleges a köztársasági elnök, nem része a végrehajtó hatalomnak, akkor, tisztelt képviselőtársaim, ennek megvan a maga következménye. És ha az nem is várható el országgyűlési képviselőktől, hogy alkotmányjogászok legyenek, az elvárható, hogy meggondolják, hogy mit mondanak, és hogy azt is meggondolják, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha rendszereket keverünk egymással. Lehet, tisztelt kép viselőtársaim, egyfajta rendszert választani, és lehet egy másik fajta rendszert választani, és biztos vagyok abban, hogy nincs igazi minőségi különbség a kettő között. Egyetlenegy dolgot nem lehet csinálni: összekeverni a rendszereket, azért mert a kevere désből csak bajok származhatnak, és ennek mindig az egyes állampolgár issza meg a levét, ezért nagyon kérem mindenki fontolja meg, hogy mit mond. A beszédem másik részében pedig a koncepció hibáiról szeretnék beszélni, és szeretném alátámasztani azt az edd ig már többször kifejtett állásfoglalásunkat, hogy szükség lenne a koncepció elkészítésének a lelassítására. Szeretném hangsúlyozni, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem az alkotmányozási folyamat lelassítására gondolunk, hanem a koncepció elkészítésének a lelassítására. Itt többször elhangzott már, ugyancsak ebben a teremben, hogy fölösleges vitatkozni, hiszen a nagy kérdések, azok már úgyis eldőltek, mindenki kialakította a véleményét a köztársasági elnök választásának a módjáról, az ügyészség helyéről, az egykamarás vagy kétkamarás parlamentről, évek óta folyik a vita, könyvtárnyi irodalom van. Igaz. De nem is ezekben a részekben hibás a koncepció. Hanem azokban a részekben, amelyekben talán a legnagyobb egyetértés látszott. Tehát nem a nagy részekkel van a probléma, nem a nagy kérdésekkel van a probléma, hanem a részletekkel van a probléma, ahogy mondani szokták, az ördög a részletekben van elrejtve. Rendkívül fontosnak tartjuk
