Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4402 ebben az időszakban milyen volt. Ezért én a beszédemnek az első részében egy hálátlan és unalmas feladatot vállaltam magamra, de úgy gondolom, hogy a rend és a korrektség kedvéért ezen a hiányon valamelyest enyhítenem, behoztam, illetve kiírtam néhány olyan alkotmánynak a köztársasá gi elnök szerepére vonatkozó rendelkezését, amely alkotmányokra előszeretettel szoktak hivatkozni. Nem ígérem, hogy túl izgalmas lesz a mondandóm, de mondom, rendkívül fontosnak tartom. Négy országot hoztam be: Izland, Ausztria, Portugália, Finnország. Kez djük talán Finnországgal. A finn alkotmány 2. szakasza azt mondja: a legfelsőbb végrehajtó hatalommal a köztársasági elnök van megbízva. Nem szép magyar fordítás, de így szerepel az alkotmányban. A Finn Köztársaság elnöke törvényjavaslatot terjeszthet elő és vissza is küldheti a törvényt ugyanúgy egyébként, ahogy a mi köztársasági elnökünk, de a 21. és a 28. § szerint nemcsak ezt teheti meg, hanem rendeleteket hozhat. Tehát jogszabályalkotási hatásköre van. Például a közigazgatási szervek, és intézmények s zervezetére és működésére vonatkozóan, tehát a köztársasági elnök, ha úgy tetszik átalakíthatja a közigazgatást. Akadályoztatása esetén őt nem a parlament elnöke helyettesíti, hanem a miniszterelnök. Korlátlan oszlatási joga van a parlamenttel szemben, sem miféle alkotmányos korlátja nincs az oszlatásnak. Az alkotmány 32. §a szerint felügyeletet gyakorol az államigazgatás felett, különböző vizsgálatokat is elrendelhet. A 39. § szerint a miniszterelnök helyettesét a köztársasági elnök jelöli ki és ha jelen v an, ő elnököl az államtanácsban. Ez az ottani kormány. A 41. § szerint az államtanácsnak végre kell hajtania a köztársasági elnök döntéseit. És a 42. § szerint, ha az államtanács bizonytalan abban, hogy jogosulte dönteni meghatározott ügyben, akkor a közt ársasági elnök mondja meg, hogy ez így vane, vagy sem. Ha végig gondolják tisztelt képviselőtársaim ezeket a jogosítványokat, azt hiszem, hogy nem nehéz megállapítani, hogy egy kicsit erőteljesebbek, mint a mi köztársasági elnökünké. Portugália. A 136. § szerint a portugál elnök az államtanács elnöke. Az államtanács a köztársasági elnök politikai tanácsadó testülete. Minimális alkotmányos korlátozással bármikor feloszlathatja az Országgyűlést. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és a minisztereket, és azt mondj a az alkotmány 93. és 194. §a, hogy a kormány a köztársaság elnökének felelősséggel tartozik, és a kormány köztársasági elnökkel szembeni felelősségét még megerősíti azzal, hogy a miniszterelnök külön felelősséggel tartozik a köztársaság elnökének. Felmen theti a kormányt, különösebb alkotmányos korlátozás nélkül és ő határozhatja meg azt is, hogy ki helyettesíti a miniszterelnököt. Mint látjuk, ez a hatalom sem semmi. Akkor most nézzük Ausztriát. Akkor most nézzük Ausztriát. Ausztriára szoktak hivatkozni t alán legtöbbször. Nézzük meg, hogy mit mond az osztrák alkotmány a köztársasági elnökről. A 19. § azt mondja, hogy a végrehajtás legfelsőbb szervei, tehát a végrehajtó hatalomról van szó, a szövetségi elnök, aztán jön a többi, de a többieket már nem is sor olom, hiszen az elnökről beszélek most. Rendes és rendkívüli ülésszakra ott az elnök hívja össze a nemzeti tanácsot. Az alkotmány 29. §a szerint, mindenféle korlátozás és indokolás nélkül bármikor feloszlathatja a parlamentet. A szövetségi elnöknek az alk otmányos elhelyezése is árulkodó, mert a "Szövetségi végrehajtás" című fejezetben szerepel, vagyis a végrehajtó hatalom feje az osztrák köztársasági elnök. Helyettese a szövetségi kancellár. Az elnök köti az államszerződéseket és ő dönt arról, hogy felhata lmazzae a kormányt, vagy tagjait államszerződés megkötésére. Nem pedig fordítva. A 69. § szerint, közigazgatási ügyeket láthat el. A 70. § szerint, kinevezi a kancellárt és javaslatára a kormánytagokat és ellenjegyzés és indokolás nélkül elbocsáthatja a k ancellárt, illetve az egész kormányt. Magyarul, - elnézést most majdnem csúnya kifejezést használtam - szóval akkor mond fel a kormányának, amikor éppen akar. A szövetségi elnök dönt arról is, hogy ki helyettesíti a szövetségi minisztereket. És bár a szöve tségi kancellári hivatal vezetésével a szövetségi kancellár van megbízva, az alkotmány 77. §a szerint, az elnök az ügyek irányítását, beleértve ebbe a személyi igazgatási- és szervezési feladatokat is, átruházhatja szövetségi miniszterekre, tehát igazgatá si feladatokat is ellát, és ő határozza meg azt, hogy mikor és milyet.
