Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
4401 DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, Elnök Asszony. Tisztelt Ház! Szintén Csizmadia László hozzászólására szeretnék reagálni a legfőbb ügyész helyzetével kapcsolatban. A felelősség felvetése számunkra is fontos kérdés, az, hogy ezekben a kérdésekben legyen valaki, akin számon kérhető a legfőbb ügyész és az ügyészi szervezetnek a tevékenysége. Éppen ezért a Fidesz az előkészítő tárgyalások során is a többi négy másik párthoz hasonlóan a kormány alá rendelést támogatta, mivel ennek a feltételei megteremthetők, a legfőbb igazságügyi tanácsnak a felállításával együtt. Azonban el kell mondanom, hogy amennyiben a Magyar Szocialista Párt továbbra is a Visinszkijféle legfőbb ügyészi megoldást támogatja, abban az esetben az a kérdés , amit Csizmadia László fölvetett, mégpedig az az interpellálhatóság kérdése, az nem kerülhető meg. Amennyiben a legfőbb ügyész a parlament által választott személy és az ügyészség nem lóghat a levegőben, nem egy felfüggesztés nélküli pont, akkor valakinek felelősséggel kell tartoznia. Tehát a legfőbb ügyésznek igenis interpellálhatónak kell lennie, a legfőbb ügyésznek leszavazhatónak kell lennie, ha úgy viselkedik, hogy leszavazhatóságát megérdemli. Ez nem a magyar jogrendszernek a leszavazhatósága, hanem a legfőbb ügyésznek, vagy az ügyészi szervezet tevékenységének a leszavazása, amely módot nyit arra, hogy a magyar parlamenti bizottságok felülvizsgálja esetleg, és ez az egyetlen biztosíték arra, ha nem a kormány, a felelős magyar kormány alá rendelve van a magyar ügyészi szervezet, hogy valamilyen módon ellenőrizni tudjuk az egész ügyészségnek a munkáját. Tehát a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha bevált és demokratikus módszereket választanánk és a kormány alá rendelnénk az ügyészséget. Amennyiben mégs em ezt tesszük, abban az esetben nincs más megoldás, minthogy fenn kell tartsuk az interpellálhatóság kérdését, hogy így a felelősség legalább valamilyen módon, ha nem is teljes terjedelmében, de megvalósulhasson. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Kutrucz Katalin képviselő asszony, Magyar Demokrata Néppárt. Szólásra készül Molnár János úr, Magyar Szocialista Párt. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt E lnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Több képviselőtársam szólt a köztársasági elnök választásának a módjáról. Közülük többen a közvetlen nép általi választást pártolták, és számos, általuk fontosnak vélt érvet mondtak el emellett. Ugyanakkor - talán a kisgazdapárti felszólalók kivételével - egyetlenegy olyan közvetlen elnökválasztás mellett érvelő felszólaló nem volt, aki a választás módjának megváltoztatása mellett növelni szerette volna a köztársasági elnök hatáskörét. Ezzel szemben mindenki hagyta v olna a jelenlegi hatáskört és jelenlegi semleges funkció mellett foglalt állást. Egyetlenegy képviselő szájából sem hallottam, pedig figyelemmel kísértem a vitát, hogy a köztársasági elnököt jelenlegi szerepéből ki kellene emelni és a végrehajtó hatalom ré szévé kellene tenni. Elhangzottak utalások különböző országokra is, amely utalásokban képviselőtársaim elmondták, hogy hány olyan ország van, ahol közvetlenül választanak elnököt. Azonban egyetlenegy képviselőtársamtól sem hallottam, hogy ezekben az ország okban az elnök milyen szerepet tölt be és hogy az elnöknek milyen a hatásköre. Én úgy gondolom, hogyha ezt a hiányt teljes egészében nem is lehet pótolni, mert akkor sok alkotmány sok rendelkezését kellene felolvasni, de bizonyos mértékig ezt a hiányt - úg y gondolom - enyhíteni lehet, sőt, enyhíteni kell, mert egyébként félreértés és zűrzavar keletkezik e kérdésben. (15.00) A hallgatókban, a képviselőkben is, akik az alkotmányjogban nem járatosak, nem kell a képviselőknek az alkotmányjogban járatosnak lenni ük és egyfajta hiány keletkezhet majd azokban a személyekben, kutatókban, akik remélem, hogy majd 20304050 év múlva ezt a korszakot tanulmányozzák, olvassák a jegyzőkönyveket és nem emlékeznek már arra, hogy Izland alkotmánya
