Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
4390 külföldi gazdasággal, beilleszkedjék a világgazdaságba. Ezt biztosítja az az elv , hogy a vállalkozás szabadsága mindenkire kiterjed, aki jelen van Magyarországon. Most ebben az összefüggésben mindezt azért mondtam el, amiben talán mindenki egyetért addig, amíg konkrétumokról nincs szó, mert felmerült korábban is és a mai vitában is a Független Kisgazdapárt részéről az a követelés, hogy az alkotmány mondja ki a tulajdon szabadságának egy fontos korlátozását, nevezetesen azt az elvet, hogy földtulajdonnal Magyarországon külföldi ne rendelkezhessen. Ezzel alkotmányos szintre emelné azt, a mit a hatályos földtörvény tartalmaz. Én azt gondolom, hogy az egy vitatható kérdés, hogy előnyöse Magyarországnak az, hogy a hatályos földtörvény tiltja a külföldiek földtulajdonát. Én személy szerint azt gondolom, hogy ez Magyarországnak inkább káros mi nt hasznos, mert megakadályozza azt, hogy tőke jöjjön a mezőgazdaságba, de ezt a kérdést most nem akarom vitatni, hanem ezt majd valamikor vitatjuk, amikor földtörvényről lesz szó és mi Szabad Demokraták tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar politikai éle tben ma nincs többsége annak az álláspontnak, hogy ezt a korlátozást oldjuk fel. Tudatában vagyunk ennek és nem is vetjük ma föl. Azt azonban, hogy az alkotmányban rögzítsük ezt a korlátozást, ami nagyon hosszú időre megkötné a kezünket abban, hogy lehete oldani ezen a korlátozáson, ezt nagyon szerencsétlen dolognak tartanánk. Csak, hogy világosabbá tegyem, hogy mire gondolok. Fodor Gábor ma délelőtt itt felvetette, hogy noha nem aktuális ma az általános hadkötelezettség megszüntetése és nem vetünk fel ma ilyesmit senki ebben a Házban, de ne iktassuk az alkotmányba az általános hadkötelezettség korlátozását, mert előállhat olyan helyzet néhány év múlva, akár tíz év múlva, amikor fel akarjuk oldani az általános hadkötelezettséget, ne kelljen ehhez alkotmányt módosítani. Ugyanígy azt gondolom, hogyha Magyarország európai integrációja nyomán olyan helyzet keletkezik reményeink szerint egy évtizeden belül, amikor tarthatatlanná válik a külföldiek földtulajdonának kizárása, ne kelljen ehhez alkotmányt módosítani. Tehát ne kerüljön az alkotmányba ez a passzus. Még egy utolsó megjegyzést szeretnék ezzel kapcsolatban tenni, ami kicsit aktuálisabb, mint az alkotmányozás, de mégis érdemes elmondani. Néhány héttel ezelőtt napvilágot látott a Freedom House nevű amerikai intézménynek egy jelentése, amely jelentés azt mondta, hogy Magyarországon a gazdaság csak félig szabad. Azért hozom ezt fel, mert a gazdaság szabadságáról beszélek. Sokan voltak, akik ezt valamiféle kormánykritikának tekintették, úgy fogalmaztak, hogy Mag yarországon ma már csak félig szabad a gazdaság, olvashattuk egyikmásik újságban, és azok, akik ezt mondták, azok nem nézték meg, hogy mire hivatkozva mondja ezt az a bizonyos Freedom House nevű intézmény. Elsősorban arra hivatkozva, hogy Magyarországon t ilos a külföldiek földvásárlása, másodsorban arra hivatkozva, hogy a külkereskedelemben túl sok a korlátozás és harmadsorban, hogy a valuta nem teljesen konvertibilis. Az utóbbi dolog azóta megoldódott, amióta ez a jelentés készült, ma már konvertibilis a forint, tehát ma már ebben kérdésben mindenképpen feljebb léptünk. A másik két kérdés olyasmi, amiben éppen azok szoktak a szabadság, a gazdasági szabadság korlátozása mellett érvelni, akár az importszabadságra, akár a földtulajdon külföldiek számára való hozzáférhetősége tekintetében, akik most a jelenlegi kormánytöbbségnek tesznek szemrehányást azért, mert a Freedom House szerint csak félig szabad a magyar gazdaság. Valóban nem eléggé szabad, de szabadabb, mint egy évvel, két évvel, öt évvel ezelőtt volt. Ennyit a gazdasági szabadságról és most áttérnék a másik kérdésre, a jegybank kérdésére. Magyarországon az alkotmánykoncepció azt rögzíti, hogy legyen a jegybank, a Magyar Nemzeti Bank független a kormánytól, a közpénzügyekről szóló fejezetben, rögzíti az t, hogy mik a jegybank feladatai, a jegybank feladata mindenekelőtt a valuta belső és külső vásárlóerejének megőrzése. Rögzíti azt, hogy a jegybanknak, a Nemzeti Banknak van egy korlátozott jogszabályalkotási joga, rögzíti azt, hogy hogyan kerül hivatalába a Nemzeti Bank vezetése.
