Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
4372 De ugyanúgy Vastagh Pál miniszter úr fogalmazta meg a népszavazásra vonatkozó al kotmánykoncepció szabályaival kapcsolatos vitákat, aggályokat. És most ezen a napon SZDSZes képviselő társunk az általános hadkötelezettség megszüntetéséről beszélt, amelyet 510 éven belüli időtartamban vél megoldhatónak. Mindezek számomra azt bizonyítj ák - és sorolhatnám a példákat , hogy kormányzati oldalról is sok a kétség, sok a bizonytalanság, mely azt jelzi, hogy az MSZPSZDSZ koalíciós viszonyában az a kibékíthetetlen zavar van jelen, amelyet az elmúlt két esztendőben tapasztalhatunk, s így nagyo n nehéz lesz egy nemzeti minimumot is megfogalmazni, alkotmányt az ország elé tárni. A Magyar Demokrata Fórum több olyan kérdésben nem foglalt határozottan állást, vagy pedig úgy érzi, hogy nem zárultak le a viták, mint például: törekvés a magzati élet vé delmére, vagy a gyermekeket nevelő családokkal szembeni államikormányzati kötelezettségekkel kapcsolatban kellene sokkal pontosabb ( sic! ), de nem zárultak le a viták, hogy az alkotmányban milyen módon, milyen hangsúllyal szerepeljen a termőföld védelme, h ogy a köztársasági elnökválasztásra ( sic! ), a kétkamarás parlament, az országgyűlési képviselők visszahívhatósága, vagy G. Nagyné Maczó Ágnes kifejezését használva, a Szent Korona nem múzeumi tárgy, hanem állami jelkép, s ezzel kapcsolatban is lesz majd mó dosító indítványunk a határozati javaslathoz. Nem érzem igazán, hogy felhasználta volna és lett volna rá ideje az előterjesztőknek, hogy civil szerveződések, különféle társadalmi műhelyek anyagait, javaslatait használták volna. Egyetlenegyet hoztam ide, az Ipartestületek Országos Szövetségének javaslatát. Az IPOSZ többek között rögzíti nagyon határozottan, hogy teljes mértékben hiányzik a jelenlegi anyagból az állam társadalommal szembeni kötelezettségeinek szerepeltetése. A koncepció az állami túlsúly fenn tartását tervezi, az állam kötelezettségei és a társadalom ezzel összefüggő jogosultságainak garanciális szabályozása nélkül. Másik helyen, az IPOSZ véleménye szerint, a tervezetnek az állam feladatait illetően nem az újrafelosztó központosító szerepét, ha nem a vállalkozói szabadság elősegítését, a vállalkozások ösztönzésében való részvételt, illetve a piacgazdaság megfelelő feltételrendszere kialakításában történő közreműködést kell előtérbe állítania. Másik helyen az IPOSZ így fogalmaz: a tervezetből sajn álatos módon nemcsak az érdekképviseleti szervezetek jogosultságai hiányoznak, hanem kimaradt az érdekképviselet, érdekérvényesítés intézményrendszerének egésze is. Az önkormányzati területről szeretnék még röviden néhány gondolatot megfogalmazni. Az önkor mányzatok alkotmánybeli szabályozásánál elemi követelménynek tartom az olyan szemléletű és felfogású szabályzatot, amely nem lezár egy egyébként jelenleg természetes fejlődési fázisban lévő folyamatot, hanem ellenkezőleg, megteremti ennek alapjait, garanci áit, inkább az önkormányzatiság kívánatos jövőképét helyezi előtérbe, sem mint a jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzethez igazított, alapértékeket feladó pragmatikus szemléletű hivatkozással szabályoz. Néhány megjegyzés a szabályozási elvekhez. Az alkotm ányozás keretében kell dönteni a középszintről, nem pedig újragondolni. A területi, megyei önkormányzatot léte, funkciói gazdasági, társadalmi szükséglet nemcsak a jelenben, hanem még hosszú távon is. (12.30) A középszintnek az elmúlt hat évben törté nt lebegtetése nem folytatható, negatív hatásai erősödnek. A valóságos középszintű önkormányzat alkotmányos meghatározásának hozadéka, hogy helyére kerülhet a középszintű államigazgatási szervezet szerepe is, s nem kormányzati döntéstől függ a különböző sz emléletek pillanatnyi uralkodása által motivált átszervezés, összevonás vagy leépítés stb. Az önkormányzati alkotmányos értékek között kell megőriznünk a szabad társulás elvét. Kiegészíthető a társulásra való kötelezés törvény által való elrendelhetőségéve l, de csak két területen. Az egyik az állam által az önkormányzatokra bízott igazgatási feladatokra, például körjegyzőség, vagy egyes kötelező önkormányzati feladatokra, kötelező és önként vállalat feladatok kérdésére. Ugyanis a jelenlegi szabályozástól el térően alapvető fontosságúnak tartom, hogy alkotmány garantálja önkormányzat számára kötelező feladatot, és hatáskört csak kétharmados törvény
