Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
4278 Hadd mondjam el azt - konkrét a téma - német, olasz vállalkozók nem szívesen jönnek le például HajdúBihar megyébe, mert Budapestig eljutnak repülőgéppel, vagy közúton viszonylag rövid idő alatt, ám Budapestről lejutni Debrecen környékére, vagy Szabolcs egyes területeire körülbelül ugyanannyi időbe kerül. Tehát ez csak egy nagyon egyszerű példa. De ugyanezt lehet mondani esetleg a már meglévő termelési kooperációk esetében az árunak a kiszállítására, vagy az anyagoknak a beszállítására. Hogy mit jelent el jutni Budapestig és mit jelent Budapestről az üzembe, a termelőhelyre eljutni. Még egy problémát említenék meg. A repülőterekről elég kevés szó esett - Ferihegy az önmagáért beszél én most nem is akarom, és nem is szabad, hogy vitassam , de a vidék lehető ségeit, esélyeit talán e területen is újra kellene gondolni. Szóval az jó, hogy pl. környékünkön az egyik nagy megyeszékhely megvette a volt szovjet katonai repülőteret. Ám mit tud vele kezdeni, amikor az önkormányzatnak nincs pénze? És itt soksok kérdője let teszek, meg soksok pontot ezután. Át kellene gondolni. Egy következő probléma, ami megvan. Ez az alföldi ritkább települési szerkezet. Az egyes települések, városok között nagyok a távolságok. Másként vetődnek fel azok a lehetőségek, hogy két települé s között útépítés, útkorszerűsítés. Nagyon sok településünk közúton is el van zárva a külvilágtól. Itt megint hadd hivatkozzam egy kicsit a trianoni határ kijelölésére, hisz zsákutakban végződnek azok a négy- vagy ötszámjegyű utak, vagy majdnem dűlőút minő ségű valamik, amelyeken ezeket a kisfalukat, kistelepüléseket meg lehet közelíteni. Tehát egészen más költségviselések jelennek meg. Befejezésül engedjék meg, hogy a közlekedéspolitika keretében az önkormányzatokról is néhány szót ejtsek. Ez már ilyen bete gség talán, de ebben az anyagban is szó esik az önkormányzatok helyéről és szerepéről. Elsősorban a helyi közlekedés vonatkozásában, amivel sajnos egyet kell érteni, hisz nap mint nap tapasztalom, mint helyi képviselő is, hogy a Volán Rt. évente jön a maga előterjesztésével és néhány százezer forintot kér azért, hogy a városban fönntartson néhányvonalas helyi járatot. De nagyobb településeken ez már nem néhány százezer forint, hanem néhány millió. És akkor még nincs szó a korszerűbb, környezetbarát autóbusz oknak a beállításáról, hanem 2030 éves járművek közlekednek esetleg. De én egy más aspektusát szeretném. Ugyan a határozattervezet elsősorban az országos és a települések közötti dolgokról szól. Én azért egy picit bentebb is mennék a települések belső ter ületére. Mert ez is lényeges. Hiába van két település között jó összekötés, ha településen belül áldatlan állapotok uralkodnak, akkor egy vállalkozó, egy vállalkozás a településen élőknek a közérzete egészen más, mint hogyha nagyjából rend van. A megkapott anyag szerint országosan az önkormányzati utak 68%a kiépítetlen. Ez biztos így igaz, hisz szakemberek állították össze. Én azért szeretnék valamit mondani. Választókerületemben van olyan város, ahol több mint 130 km a helyi utaknak a hossza és ma már eze k 70%a kiépített. Ez kb. tíz év alatt történt meg. De itt egy nagyon lényeges dolog van. Az, hogy ezért a magas kiépítettségi fokért a lakosság - elsősorban és mindenekelőtt , de a tanács - és ma az önkormányzat '90 óta , rengeteget áldozott, és azt his zem, hogy ezt nem szabad elfelejteni. Ez azért jelent gondot, mert egyik oldalról egy öröm, hogy a belterületeken a kiépített utak hossza és területe főleg megnövekszik, de ugyanakkor idővel az önkormányzatoknál jelentkezik egy jelentős pénzügyi teher, ame ly az utaknak a karbantartására és a felújítására fordítandó. Tehát már most valahol el kell azon gondolkodni, hogy ám ezeket a megépített utakat hogyan és miként fogjuk tudni majd valahogy felújítani, karbantartani, hogy ne hatalmas kátyúkban közlekedjünk . Tehát én azt hiszem, hogy a lakosságnak és az önkormányzatoknak ezt a tevékenységét mindenképpen csak elismeréssel lehet nyugtázni és méltatni, ugyanakkor én nagyon kérném a miniszter urat, a tárcát, hogy a majdani karbantartások és felújítások dolgában azért valamilyen elképzelést ki kellene alakítani és az önkormányzatok finanszírozás keretében ezt kezelni.
