Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
4206 és milyen formában, milyen hatáskörökkel működjön. További kérdés lehet az, hogy egységes megyéről legyene szó eb ben az esetben, amelybe beleértendő a megyei jogú város is - amelyről ma tudjuk, hogy ez egy különálló testrész a megyében , vagy pedig továbbra is a megye, a megyei jogú város különüljenek el egymástól és hát valamiféle koordináció, valamiféle egyeztetés i mechanizmuskényszer legyen az, ami köztük a kapcsolatot fenntartja. Tovább lehet bővíteni a középszint kérdéskörében, hogy szükség vane megyei jogú városokra? Tudom, hogy nagyon sok képviselőtársamban, esetleg egyes pártokban, vagy szerveződésekben felv etődik, hogy hogy lehet ilyen eretnek gondolatot kiejteni. Jelenleg 23 vagy 24 megyei jogú város van. Kérdem én azt, hogy egy 34 ezer lakosú megyei jogú város mennyivel több, mint mondjuk egy 5060 ezer lakosú város. Tehát ez szintén vizsgálandó. Nem kelle nee megfontolni, hogy e sok megyei jogú város helyett azt az öt, vagy hat nagy létszámú és hatásaiban is nagy erejű várost kiemelni, amelyek jelenleg is és a későbbiekben is nemcsak egy megyére, hanem egy régióra, egy körzetre kiható funkciócsoportot birt okolnak, illetve töltik be ezt a szerepkört. Tehát a középszint eldöntésében ezek a kérdések vetődnek fel, amelyek valamilyen választ mindenképpen kívánnak. Úgy érzem, hogy ennek az alkotmánykoncepciónak lehet a feladata az, hogy a középszint kérdésében ez t az eldöntetlen vitát valamilyen irányba, valamilyen előjellel elmozdítsa, kimozdítsa. Jelenleg a megyei területi önkormányzatokat tulajdonképpen egy testülettel bíró GAMESZnek is lehet nevezni, nagyon sarkosítva és nagyon leegyszerűsítve. A középszint e setében mindenképpen indokolt tehát, hogy az alkotmánykoncepció ebben döntést hozzon. Véleményem az, hogy hosszabb távon is a települési önkormányzatok és az Országgyűlés között, a központi állami szervek között valamilyen középszintre szükség van. Ezt a k özépszintet jelen pillanatban a megye töltheti be, ezért hatáskörét, jogkörét, feladatait, kötelező és önként vállalt feladatait rendezni szükséges. Ugyanakkor érdemes lenne megfontolni, hogy az alkotmánykoncepció más helyén javasolt terü leti kategóriák mellett esetleg lehetne egy olyan passzust beilleszteni, hogy külön törvényben - itt ugye területszervezési törvényre gondolok én, amire a koncepció is utal , tehát külön törvény megengedheti egyéb területi tagozódás létrehozását is, ezzel tulajdonképpen egy speciális területi beosztás alapjai teremtődnek meg, teremtődnének meg, utat nyitva egy szervesen kialakuló, a megyénél nagyobb, vagy kisebb területek létrejöttének. Erre egyébként képviselőtársam is utalt. Tehát ezt érdemes lenne itt m egfontolni. A másik dolog, amit mindenképpen a középszint kérdéskörében javasolnék az alkotmánykoncepcióban, majd esetleg a kodifikáció szövegben is rögzíteni, ez pedig a regionalitás elve. Számomra a regionalitás egy megyét meghaladó területet, egységet j elentene, tehát itt tulajdonképpen a sokat hangoztatott régiókkal kapcsolatos elképzeléseket vinnénk be az önkormányzati koncepcióba. Ezt az elképzelést erősíti egyébként, vagy erősítheti a több képviselőtársam által szorgalmazott társulási szándék erősíté se, legyen az kötelező, vagy pedig céltársulás, szabadon létrehozott társulás. A középszint kérdésének az eldöntését ezért mindenképpen, tehát a jelen alkotmánykoncepció elfogadásakor én szükségesnek tartom, figyelembe véve ugyanakkor azt, hogy ez természe tesen nem lehet egy radikális és forradalmi jellegű döntés, hanem igenis egy olyan kezdőhelyzetnek a megteremtését kell biztosítani, amelyből hosszabb időn át egy szerves fejlődésen keresztül érhetünk el a regionális gondolkodástól a regionális együttműköd ésig, tevékenységig. A második kérdéskör, amivel röviden kívánok foglalkozni, ez a választásokhoz, a választási rendszerhez kapcsolódik. A 7. fejezet a) pont (2) bekezdése kimondja, hogy a helyi választási rendszert külön törvény szabályozza. Ugyanakkor so khelyütt is több esetben felvetődött az, hogy esetleg egységes választási törvényre, egységes választási rendszer kidolgozására volna szükség. Ezt én lehetségesnek látom a választási kérdésekkel foglalkozó fejezetnek a beépítésébe, tehát hogy egységes vála sztási rendszer irányába hasson az alkotmánykoncepció. Ennek kapcsán felvetődhetnek olyan kérdések, hogy a választások időpontját ki határozhatja meg, a köztársasági elnök, az