Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4189 hiszen nemcsak a politikai pártok, hanem a szakmai szervezetek is az igazságszolgáltatás nélkülözhetetlen garanciális elemének tartják a tanács felállítását. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami a kö vetkező fejezetet - a 9. fejezetet, az ügyészségi fejezetet - illeti. Ebben a kérdéskörben a nyilvánosság is megismerhette már azt a tényt, hogy nagy viták voltak, és ez az az egyetlen pont - mint ahogy a nyilvánosság előtt is közölték , ahol az alkotmányelőkészítésnek egy sajátos technikai eleme érvényesült. Nevezetesen az, hogy az előkészítés szabályai azt mondják ki, hogy öt párt egyetértése kell bármilyen megoldáshoz, de az öt párt között azt a szabályt is előírja a Házszabály, hogy az öt pártnak, a t ámogató öt pártnak legalább a szavazatok kétharmadával kell rendelkeznie a parlament plénumán. Magyarán ez az MSZP vétójogát jelenti. Nos, az előkészítés rendkívül bonyolult folyamatában, nagyonnagyon sok vitapont közül ez volt az egyetlen pont, ahol öt p árt egyetértett a változtatással. Az MSZP nem értett egyet, és én ezt az MSZP javára szeretném megemlíteni, hiszen nagyfokú önmérsékletet mutat, hogy egyetlen ponton gyakorolta tulajdonképpen vétójogát. Ugyanakkor szeretném megragadni a mai alkalmat is arr a, hogy az MSZP álláspontját vitassam, és az MSZPt arra próbáljam rávenni, hogy álláspontját a vita későbbi részén még egyszer vizsgálja felül. Tisztelt Ház! Az ügyészség státuszával kapcsolatban 1990 óta folytak viták. 1990 óta merült fel az az igény - é s ebben a parlamenti pártok többsége egyébként akkor is egyetértett , hogy a nyugateurópai gyakorlatnak megfelelően az ügyészséget a kormányzat szerveként rögzítse az alkotmány. (10.50) Elméletileg három modell képzelhető el az ügyészség alkotmányos hely zetét illetően. Az első modell NyugatEurópa valamennyi országában - kivéve egyedül Portugáliát - a kormány alá rendelt ügyészség modellje. Ezekben az országokban, többkevesebb megkötöttséggel az ügyészség a kormányzatnak a szerve, az ügyészség a kormányz at egyik intézménye, tipikusan az igazságügyi minisztérium szervezetében megjelenő intézmény, amelyen keresztül a kormányzat a büntetőpolitikáját próbálja mindenekelőtt érvényesíteni. Én a magam részéről egybecsengően a másik négy, összesen öt, mára már úg y tudom, hat politikai párt véleményével ezt a megoldást szeretném támogatni, és emellett a megoldás mellett kívánok a továbbiakban érveket felsorakoztatni. A kormány alá rendelt ügyészség mellett a második lehetséges megoldás, amit többkevesebb pontosság gal a portugál modell követ, az úgynevezett független ügyészség státusza. Ez a független ügyészség mind a kormányzattól, mind a törvényhozástól elválasztott, tulajdonképpen a bíróságok státuszához hasonló ügyészi modell. A harmadik modell az, amit a mostan i javaslat tartalmaz, és amely modellt egyébként én a három lehetséges közül a legrosszabbnak tartok, ez a parlament alá rendelt ügyészség intézménye. Ezt a modellt azért tartom rossz modellnek, mert ez a modell semmifajta előnnyel nem jár, ugyanakkor a há trányai számosak. Nem jár azzal az előnnyel, amellyel a független ügyészség modellje jár, hogy az ügyészi szervezetnek megteremt egy olyan státuszt, ami a bírói szervezethez hasonló státusz. Hiszen ebben a modellben nincs független ügyészség, ebben a model lben - és ezt éltük át a elmúlt hat esztendőben , az ügyészség a parlament alárendeltségébe tartozik. Ebben a modellben az ügyészség intaktságának egyetlen garanciája van, nevezetesen az, hogy a legfőbb ügyész személye olyan, amilyen. 1990től - és ez ugy e a véletlen egybeesése, hogy ma jár le a legfőbb ügyész mandátuma , 1990től hat éven keresztül a Legfőbb Ügyészség egy működőképes modellt hozott létre. Itt is el kell mondanom azt a véleményemet, hogy nagyonnagyon nagy részben Györgyi Kálmán legfőbb ü gyész személyes integritásának és politikai függetlenségének és szakmai kiválóságának köszönhetően. Más garancia erre, hogy az ügyészség a pártoktól, a politikától, a mindenkori többségtől független
