Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4185 Ez a célkitűzés különösen azért fontos és azért kell új szempontból megvizsgálni az eddig ezt a kérdést ellenző pártoknak, mivel ha javaslatunknak megfelelően a kivételesen kedvezményes honosí tás gyakorlattá válna - és itt emlékeztetem igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy az első felszólalásom alkalmával utaltam arra, hogy az állampolgárság honosítás útján történő megszerzésénél a magyar származásúaknak kedvezményes elbírálását a koncepció go ndolatmeneténél sokkal határozottabban kellene támogatni és megvalósítani, hiszen gondoljanak arra tisztelt képviselőtársaim, hogy nemzetközi szerződések következtében sok millió magyar állampolgár önhibáján kívül elvesztette az állampolgárságát, és ezekne k, illetőleg jogutódaiknak a helyzete a mai napig nem nyert rendezést. Én nem hinném, hogy létezne a világon még egy állam, amely ilyen felelőtlenül bánna a saját állampolgárainak az ügyével, és ezért javasolta a Független Kisgazdapárt, hogy ennek a sok mi llió magyarnak a dolgát végre - legalább ebben a tekintetben - rendezni kell, és ezért volt az az előterjesztésünk, hogy a magyar származásúak számára a honosítást, a lehető legkisebb formalitások megkövetelésével és a legrövidebb idő alatt biztosítani kel l ebben a tekintetben - tehát függetlenül attól, hogy melyik párt helyesli a választási rendszerben történő változtatást, melyik párt nem helyesli , ebben a kérdésben mindenképpen a közös nevezőt meg kellene találni. Tudniillik, ha a határaink körül élő m agyar származásúak között a mainak megfelelően, sok millió magyar állampolgár megkapná az állampolgárság visszaszerezhetőségének jogát, ez a nemzethez való tartozás érzését olyannyira növelné, ami egy elszakíthatatlan láncot teremtene az anyaországban élők és az önhibájukon kívül a határainkon kívülre került magyarság között, ami a magyarság jövője szempontjából meghatározó fontosságúnak tekinthető, különösen hogyha a jelenlegi helyzetet nézzük, amely a magyarság általános hanyatlását jelzi, úgy az anyaorsz ágon belül, mint a trianoni békediktátummal érintett területen, de ide lehet sorolni az emigrációs magyarságot is. Tehát a Független Kisgazdapárt álláspontja ebben a kérdéskörben az, hogy mindenképpen biztosítani kell a határainkon kívül élő magyarság szám ára is a választójogot. Ami most már a választás szabályainak egyéb lényeges részeit illeti, itt arra kívánok rámutatni, hogy ez a kérdés nyilvánvalóan nem választható el az Országgyűlés helyzetének a rendezésétől, hiszen egészen más megítélés alá esik a v álasztási rendszer egy kétkamarás országgyűlésben, más megítélés alá esik az egykamarás országgyűlésben. Ami a kétkamarás országgyűlés kérdését illeti, ismert a Kisgazdapárt álláspontja, mi úgy gondoljuk, hogy a nyugateurópai modelleknek megfelelően nálun k is a kétkamarás rendszert kellene bevezetni, nincs más fék az állampárti diktatúra útjában pillanatnyilag, mint lehetne a második kamara, lehetne a köztársasági elnök nép általi választása és a népszavazás intézménye. A kétkamarás parlamentet illetően a koncepció az egykamarás parlament mellett teszi le a voksát, noha szakmai és politikai körökben már többször visszatérően állást foglaltak a kétkamarás mellett is. A Független Kisgazdapárt is a kétkamarás parlamentnek a modelljét tartja helyesnek - és itt utalni szeretnék arra, hogy a legtöbb nyugateurópai országban is ezzel a modellel tudják biztosítani a valóságos demokráciát. Mi úgy gondoljuk, hogy a vidéki régiók, a megyei önkormányzatok területeinek küldöttei, a történelmi egyházak és a nagyobb léleks zámú hazai kisebbségek jogi helyzetének rendezéséhez feltétlenül szükség lenne a kétkamarás rendszerre és a kétkamarás rendszernek a megteremtésére a Kisgazdapárt egy konkrét modellt is felállított. A konkrét modellnek a lényege, hogy mi az alsóházban 180 alsóházi képviselőt javaslunk, a második kamarában, a második házban 70 országgyűlési képviselőt. Ez megfelelne az ország nagyságának és az érdekeinek, ez nyilvánvalóan csak a következő ciklusra volna megteremthető, miután azonban Horn Gyula miniszterelnök úr a közelmúltban az újságokon keresztül azt az álláspontját fejtette ki, hogy félidőn túl a választójogi törvényhez hozzányúlni már nem lehet - mi ezzel teljes mértékben egyetértünk, ezzel a véleménnyel, többször is kifejtettük, hogy mi magunk is így gon doljuk , ezért még a lehetséges kereten belül a külföldön élő magyarok helyzetét kell rendeznünk, egyéb tekintetben pedig a következő országgyűlési ciklusra
