Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. BENKŐ ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HORN GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
4124 össztermékből. Csak így tudják ellátni az alapfeladatokat, és hogy ha ez a hármas törvényi garancia nem érvényesül, írott malaszt marad a közoktatási törvény, bármi is van oda leírva. A harmadik kérdés, amiről szólni szeretnék, a pedagógusjogállás. Számos alkalommal bebizonyította az élet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a közalkalmazotti törvény és a közoktatási törvény számos helyen lyukas. Ezek a lyukak tették lehetővé, hogy az intézményeket, iskolákat, óvodákat, nagyon sok esetben vállalkozásba vitték ki vagy vitették ki az önkormányzatok. Ennek eredményeként a vállal kozó pedagógus nem lesz többé közalkalmazott, határozatlan idejű kinevezését, határozott idejű megbízás váltotta fel, így aztán a fizetett szabadsága egyszerűen eltűnt, hogy egyéb hátrányairól ne is szóljunk. Ez tarthatatlan állapot volt, és ez a jelenleg hatályos törvénynek az eredménye. Ezt nagyon jól oldja meg a törvénytervezet, ugyanis kategorikusan tilt, kimondja, hogy közoktatási intézményben pedagógusmunkakör ellátására polgári jogviszony nem létesíthető, és hogy nevelőoktató munka pedagógusmunkak örben csak közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban látható el. A pedagógusok tudásának folyamatos megújításáról, annak szükségességéről is nagyon sokat beszéltek már eddig, de hogy ezt milyen pénzből lehetne megoldani, már kevesebben; és mos t úgy tűnik, hogy az átképzés költsége is meglesz, mégpedig - megmondom , úgy, ahogy ez az én ízlésemnek személy szerint is megfelel. Tehát pántlikázott pénzként jut el az önkormányzatokhoz, másra fel nem használható központi költségvetési fedezetként. ( 20.20) A gyakornoki rendszer bevezetése nem oktatási ágazati találmány, a munkaügyi tárca komplex anyaga nagyon jól illeszthető a rendszerbe, illetve abba a rendszerbe, amelybe ez az elgondolás, különösen, ha sikerül a gyakornokok bérfedezetének jelentős h ányadát a Munkaerőpiaci Alapból biztosítani, és ezáltal némi lélegzethez juttatni az önkormányzati finanszírozást is. Nem tiszta ugyanakkor, egyelőre legalábbis előttem, a szakvizsga kérdése, ez ugyanis csak a bérfejlesztés, az előrelépés feltétele lenne szabad legyen, és nem az alkalmazásé. A hozzákapcsolódó minőségi munkát elismerő bérezési elgondolás is tisztázatlan, jóllehet év végére talán majd el fog készülni. Ma már nyilvánvaló, hogy a 650 ezer közalkalmazott között értelmezhetetlen, főleg megvalósí thatatlan például a tanári munkakörben foglalkoztatottak kötelező óraszámemeléséhez kapcsolt alapilletményemelés úgy, hogy az ne tűnjön el a következő közalkalmazotti béremelésnél és megőrizhesse értékét. Egyértelmű tehát, hogy önálló, a szakmai specifiku mokat jól őrizni képes pedagógus illetménytáblára van szükség. Ennek, ahogy a törvényjavaslat is tartalmazza, még ebben az évben el kell készülnie. Ha nem is lehet vállalkozásba vinni, tisztelt Ház, az intézményeket, ha be is vezetődik - zökkenők nélkül - a gyakornoki rendszer, ha meglesz a támogatható pedagógusszakvizsga rendszere, ha lehetséges is lesz egy évvel meghosszabbítani az előnyugdíj lehetőségét, tehát ha mindaz törvény lesz, ami ma még csak terv, akkor is van egy nagy probléma: mi lesz azokkal, akik még így is feleslegesek, mivé lehetne átképezni ma Magyarországon a humánértelmiségit? Természetesen már most is az utolsó pillanatában vagyunk eldönteni, de talán kellene róla szólnunk, milyen feladat vár ránk egyáltalán az európai munkamegosztásban . Javaslom ebben a tekintetben, tehát az átképzések tekintetében, hogy a kormány hozzon határozatot az Európai Unió hivatalos nyelveinek kötelező és intenzív oktatására. Javaslom, hogy a Magyarország számára összeállított kérdőívnek a szakképzésre vonatkoz ó kulcsmondatát tartsa szem előtt a tárca, vagy a tárcák, mely szerint az egész életen át tartó tanulás elősegítése, erre való szándék - csatlakozási feltétel. A közoktatásról szóló törvény módosítása, természetesen, nagyon sok vitatható elemet tartalmaz. Ezek módosító indítvánnyal még kiküszöbölhetők. Mindenképpen célszerű volna azonban, ha a törvény módosítása a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerint készült volna, nevezetesen, hogy a törvényhez kapcsolódó rendeletekkel együtt kellett volna, ho gy nyilvánosságra kerüljön. Rendeletet kell alkotni, és törvényt kell módosítani számos kapcsolódó kérdésben, ezek együttes
