Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZABADOS TAMÁS (MSZP):
4099 amelyek korábban nem voltak, és ez nyilván azt jelenti, hogy nem akarjuk a kistelepülések iskoláit megszüntetni. Amivel vitatkozni akarok azonban az nem ez, hanem sajátos módon az, amit Szabados Tamás képviselőtársam mondott, aki ezt úgy ind okolta meg pedagógiailag, hogy bizonyos gyereklétszám alatt, pedagógiailag tulajdonképpen indokolatlan, egy iskolának vagy egy osztálynak, vagy nem tudom minek a fenntartása. Nos, Szabados Tamás is tudja azt nyilvánvalóan, mint a történelemben járatos koll éga, hogy hát bizony a múltban volt olyan, hogy valakinek - ugye - egyedül tanította őt egy pedagógus, és elég jó eredménnyel tanította, nyilvánvalóan, hogyha abból indulunk ki, hogy eredménytelen lehet az oktatás, hogyha azt csak öten, vagy öt vagy hat gy erek tanul abban az osztályban, vagy abban a közösségben, akkor nyilvánvalóan nem lett volna eredményes történetileg az, hogyha előkelő magyar urak mellett egyetlenegy pedagógus lett volna. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm. Ké tperces reagálásra megadom a szót Rott Nándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót elnök asszony. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem szerettem volna ismételten szólni, de kénytelen vagyok, mert, nehog y olyan beállítódás alakuljon ki, mint hogyha én a gyermekek jogait és az erről szóló egyezmény értékét kétségbe vontam volna. Én is nagyon fontosnak, nagyon jónak tartom. Én pusztán arra hívtam föl a figyelmet, hogy ez a cselekvőképességgel összefüggésben , magyar jogban pillanatnyilag még megoldatlan problémákat vet föl. Mert igaz ugyan, hogy itt rögzítve van a gyermekek joga, jó és helyes, de minthogy ezekhez bizonyos cselekvések társulnak, akkor ezeknek a cselekvéseknek az értékelése egy olyan esetben, a mikor a polgári jog szerint az a gyerek tulajdonképpen cselekvésképtelen, ezt az ellentmondást a polgári jog és e között a gyermeki jogok deklarációja között, ezt föl kell valamiképpen oldani. Én mindössze erre hívtam föl a figyelmet, de magam teljes mérté kben egyetértek természetesen a gyermeki jogokkal. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Szabados Tamás képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. SZABADOS TAMÁS (MSZP) : Elnök Asszony! Kedves Ké pviselőtársaim! A következőket szeretném újra leszögezni, hogy én hogy értem az esélyegyenlőséget, illetve az esélyegyenlőtlenség mérséklését. Tehát amennyiben én el tudok olyat is képzelni, hogy visszaállítjuk a kistelepüléseken azt az állapotot, ami 50, 60 esetleg 100 évvel ezelőtt volt, s akkor valóban kibicnek semmi sem drága alapon, a gyerekek járjanak egytől négyig vagy egytől hat osztályig, két csoportba, osztatlan iskolába. Én ezt nem tartom a jövő útjának. Én iskolának, tehát esélyegyenlőtlenséget valamilyen módon mérséklő iskolának azokat az iskolákat tartom, amely osztott iskola, bizonyos gyereklétszámmal, ahol a pedagógiai programokat optimálisan meg lehet oldani. Tehát én nem állítottam azt, és ma sem állítom, hogy nem lehet ilyen iskolákat üzem eltetni. Lehet, csak akkor le kell arról mondanunk, hogy itt az esélyegyenlőséget, vagy az esélyegyenlőtlenség mérséklését megvalósítjuk. Akkor mondjuk ki azt, hogy lesznek ilyen gyerekek, akik járnak osztott iskolába és lesznek, akik járnak osztatlan isko lába. Úgyhogy én pontosan arra hoztam fel ezeket a példákat, hogy a kistelepülések körül azokat a gyerekeket viszik el nagyobb települések jobb színvonalú iskoláiba, akik ezt megtehetik. S azok fognak ott maradni ezekben az iskolákban, akik ezt nem tehetik meg. Tehát a társadalmi szelekció az pontosan itt valósul meg, pontosan itt valósul meg, a kistelepülések kis, osztatlan iskoláiban, és azt hiszem, hogy ez nem a harmadik évezred felkészítő iskolája lesz.
