Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
4100 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm. Tisztelt Orszá ggyűlés! Most soron következik Szentkuti Károly, a Szabaddemokraták Szövetségének képviseletében, őt követi majd Medgyasszay László a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Megadom a szót Szentkuti Károly képviselő úrnak. SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ) : Köszönöm sz épen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Parlament! Önkormányzati szempontból szeretnék hozzászólni a törvénytervezethez, tudva azt természetesen, hogy ennek a törvénytervezetnek elsősorban a gyerekekről kell szólnia, akik ott vannak az iskolában, és ott éli k le az életüket. (18.30) A szülőkről kell szólnia, meg a pedagógusokról kell szólnia. De az önkormányzatok azért, akárhogy is nézzük, a legnagyobb feladatellátók ezen a területen, így az önkormányzatokat nagymértékben érinti ez a törvénytervezet. Az önkor mányzatoknak joga és kötelessége az óvoda és az alapoktatás ellátása. Ez a jog és kötelesség, legyen az az önkormányzat kicsi önkormányzat, vagy legyen az az önkormányzat nagy önkormányzat, városi vagy megyei jogú városi, vagy fővárosi önkormányzat, és én majd erről egy kicsit szeretnék többet beszélni, mert most nagyon a falu felé mentünk el. Esemény az, hogyha az iskolában valami történik. Egyrészt azért esemény, mert vagy egy közintézmény van abban a településben, mondjuk egy kis falun, és ennek az inté zménynek a fenntartása, a működtetése, az ott történő dolgok nagyon fontosak, és szem előtt vannak, vagy azért esemény, mondjuk, egy nagyobb városban, mert egy nagy intézményrendszert kell fönntartani, s ez elég jelentős problémákat okoz az önkormányzatnak . Másrészt az iskolaügy mindig szem előtt lévő ügy. Hisz akár egy iskolaigazgató választása történik meg az önkormányzatban, vagy akár új pedagógus érkezik, vagy régi pedagógus megy el, vagy iskolát kell átalakítani, vagy bezárni akár, vagy társulni, ez mi ndig megmozgatja azt az adott települést, legyen az kicsi vagy nagy. Tehát ilyen szempontból azt gondolom, hogy az iskolaügy, az az önkormányzatiság szempontjából, a helyi politika nagyon fontos ügye. Ez azt is indokolja, hogy mivel a helyi politikához nag yon szorosan hozzátartozik az iskolaügy, ezért az önkormányzatoknál kell maradniuk a közoktatásügynek, ott lehet megoldani, feloldani mindazokat a problémákat jórészt, amelyek a közoktatással kapcsolatosan felmerülnek. A következő kérdés, amiről szeretnék beszélni, ezt talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy milyen iskolám legyen. Itt Pokorni képviselő úr mondta, hogy persze, hát az önkormányzatoknak kell alapvetően eldönteni, hogy milyen iskolám legyen, de azért jó a törvényben meghatározott kereteket, finan szírozási rendszereket és egyebeket kiépíteni, hogy az önkormányzatok mozgástere valamennyire körülírt legyen. Én ezzel természetesen egyetértek, ez jó dolog, de a felelősség, az iskolával kapcsolatosan, jórészt az önkormányzatoké. Tehát nekik ebben a körb en kell gondolkozni. Most itt a falusi iskolákkal kapcsolatos kérdéseket, azt gondolom, hogy elég részletesen megtárgyalták a hozzászóló képviselők. Én hadd beszéljek akkor a városról. Mert azt gondolom, hogy mindannyian azt gondoljuk, hogy a városokban is vannak iskolák, nemcsak a kistelepülésen, és a városokban is elég nehéz problémák merülnek fel a közoktatással kapcsolatosan, csak nyilván más szempontból, mint egy falusi iskolában. Tehát a városnak is több fajtája van, ugye, kisváros, közepes város, meg megyei jogú város, vagy főváros, s ezek mindmind más formában jelennek meg. Talán emlékeznek arra képviselőtársaim, hogy beindult az a folyamat tavaly, főleg év elején, hogy egy csomó kisváros, mondjuk így, megszabadult a gimnáziumától vagy a szakközépis kolájától, és fölajánlotta a megyének. Ugye, ez olyan szempontból is, hogy mondjam, "segítség volt" ehhez az, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetű támogatás, amelyik az a fajta támogatás, hogy amikor a település nem tudja ellátni a
