Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
4098 szempontból kell megvizsgálni, hogy az oda járó gyerekek megkapjáke azt a képzést, amihez nekik joguk van. És úgy gondolom, hogy nem a parlamentnek kell ezt eldönteni, hogy egy adott település képes iskolát fenntartani vagy nem, hanem az adott településnek, és olyan törvényt és olyan finanszírozási rendszert kell kialakítanunk, hogy valóban a felelős önkormányzatok döntsék el, hogy milyen módon tesznek eleget az önkormányzati törvényben is előírt kötelezettségüknek. Nem áldoz nám föl a gyermekeket azért, hogy legyen a kistelepülésen iskola, ha egyébként az a kistelepülés nem áldozott az iskolára, és nem biztosított kellő színvonalat. Mert úgy gondolom, hogy nem a gyerekek alacsony képzésével kell valamiféle településpolitikai c élt elérni. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Valóban ez egy olyan kérdés, amit lehet, hogy nem az általános vita, ha nem a részletes vita keretében kell majd tisztáznunk. De egy nagyon fontos dilemmát említett az előttem szóló képviselőtársam, hogy ezt döntsék el az önkormányzatok maguk, döntsék el a szülők maguk. Valóban ez a kérdés. Azonban az Országgyűlés feladata az - ahogy ön pontosan fogalmazott , hogy olyan finanszírozási rendszert dolgozzon ki, hogy ez a kínálatunk, hogy ők szabadon dönthetnek, nem egy üres, álszent ígéret, hanem valóban egy tényleges alternatíva elé állítjuk az intézményeket, olyan helyzetbe hoz zuk ezeket a kistelepüléseket, hogy van annyi pénzük, hogy mérlegelhetik egyáltalán azt, hogy fönntartanak iskolát vagy sem. Mert, ha a finanszírozás rendje olyan, hogy 60, 50 vagy akár 40 százalékban tudjuk fedezni központi költségvetési forrásokból egye gy intézmény fenntartásához szükséges tényleges bekerülési költségeket, akkor ez igen alacsony, mondhatni csak üres szó, mondjuk az önkormányzatokon. Tessék, tessék! Ha akarjátok, kiegészíthetitek, hiszen tudjuk, hogy az önkormányzatok többsége forráshiánn yal küszködik, és feltehetően ez a helyzet nem is fog megváltozni. Magyarán akkor tudunk ezen változtatni, hogyha két pontnak megfelel a finanszírozás. Egyfelől valóban garantáltan magas, legalább 70 vagy 80 százalékában központi forrásból származik a tény leges költségek tekintetében egyegy iskola finanszírozása. Ennek a kritériumnak sajnos a benyújtott törvényjavaslat ma még nem felel meg. Lehet, hogy bizonyos módosítások után elérhetjük ezt a célt. Azonban a másik célt is magunk elé kell tűzni. Ez pedig az, hogy bizony, pozitív diszkriminációval ki kell emelnünk a kistelepüléseket, mert egész egyszerűen nagyságuk tekintetében, nincsenek abban a helyzetben, hogy akár csak az adóvisszautalásokból egy működőképes iskolát fönntartsanak, még akkor is, ha van ott gyerek. És különösképpen annak nem tudnak megfelelni, Szabados Tamás fogalmazott meg, hogy ott valóban jó színvonalú, képzett pedagógusok okítsák a gyerekeket. Ezt a két pontot kell szem előtt tartani ahhoz, hogy ne csak egy üres, cinikus ígéret legyen a helyi szabad döntés. (Gyér taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatván a vitát nem tudom, nem tudok nem emlékezni Murphy törvényére, aki szerint nincs olyan egyszerű, magától értetődő dolog, amit egy politikus ne tudna félremagyarázni. (Derültség a kormánypárt padsoraiból.) Azt hiszem, hogy ebben az esetben is a félremagyarázásoknak sokféle elemével találkoztunk. Az alapképlet mégiscsak az, amit szerintem Horn Gábor elmondott, hogy ebben a törvényben benne van az, hogy a kistelepülések segítésére különböző normatívákat állapít meg a törvény. Olyan normatívákat,