Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH ANDRÁS (MSZP)
4097 amit az előző kormány javasolt, az 500 ezer forintos, sem pedig ez az új. Ez az egy év bizony igen fájdalmas egy település életében, az intézmény életében. Én elfogadom azt, sőt abszurdnak tartanám az ellenkezőjét, hogy van egy üzemnagyság, egy minimális nagyság 101520, vagy 30, vagy nem tudom hány gyerek kell ahhoz, hogy iskolának nevezhessük az isko lát, és ne tagiskola, ne csak egy kihelyezett néhány osztálya legyen egy valamilyen tanyasi iskolának. Ez egy törvényi kérdés, erről beszélnünk kell. De azt is pontosan tudjuk, hogy a kistelepülési iskolák kérdése nem oktatáspolitikai kérdés alapvetően, ha nem egy településpolitikai, településszerkezeti kérdés. Ezért az, aki azt reméli, hogy csak az oktatásfinanszírozáson belüli eszközökkel ezt orvosolni lehet, megoldani lehet, az félő, hogy ábrándokat kerget. Én azt gondolom, hogy át kell tekintenünk ennek az egészét és más forrásokat, más finanszírozási csatornákat is meg kell keresnünk annak érdekében, hogy ezek az intézmények ne szűnjenek meg. Hogy minőségében hogyan működik ez a rendszer, az valóban egy más kérdés. Én nem kötöm össze ezt szorosan. Egy sz empontot vetnék még föl (Az elnök jelez, letelt a két perc.) egy harmadikat, más dolog a minőség, és más dolog, hogy a kistelepülési iskolák végpontján legyen az 68, milyen erőteljesen szelektál az oktatási rendszer. Mert ez legalább annyira riasztó, (Az elnök újból jelez.) mint a minőség. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Zoltán művelődési és közoktatási minisztériumi politikai államtitkárnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi álla mtitkár : Tisztelt Ház! Én teljes mértékben egyetértek Pokorni képviselő úrral. Én úgy gondolom, hogy a gyermeki jogok nemzetközi egyezségokmányban történt szabályozási módja az egy jó szabályozás, az helyes, én azzal egyetértek. Én úgy gondolom, hogy Magya rország azért csatlakozott ehhez az egyezségokmányhoz, mert egyetért az abban foglaltakkal, senki nem kötelezte őt arra, hogy ehhez csatlakozzék, de minthogy egyetértett vele, ezért csatlakozott hozzá, törvénybe iktatta és kihirdette. Viszont ha csatlakozt unk hozzá, akkor nem áll módunkban ettől eltérő módon szabályozni a törvényben a gyermeki jogokat akkor sem, hogyha esetleg valamiféle jogászi, jogtechnikai megfontolás, hasonló tartalommal, más szabályzást esetleg indokoltabbá tehetne. Én erre mondtam azt , ha egyszer így szabályozta a nemzetközi egyezmény, akkor nekünk ezt így kell törvénybe iktatnunk, vagy fel kéne mondanunk ezt a nemzetközi egyezményt, amit én nem tennék, mert még egyszer mondom, egyetértek azzal, ami benne foglaltatik. Köszönöm. ELNÖK ( dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. TÓTH ANDRÁS (MSZP) - KomáromEsztergom megye: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Én is ehhez a két kérdéshez szeretnék röviden hozzá szólni. Az egyik a gyermekjogok érvényesülése, abból a szempontból, hogy vane a magyar pedagógiai gyakorlatban, illetve a pedagógiai oktatási törvénykezésben előzménye. Meg kell mondanom hogy attól, hogy Rott Nándor képviselő úr még esetleg nem hallott ez ekről, nem új dolog ez a pedagógusok számára. Sok kérdését vitatjuk - mint már az előbb említettem - az oktatási törvénynek, de a pedagógiai gyakorlatban ez nem fog gondot okozni. Sőt, a kistelepülések kérdéséről is ebből az aspektusból szeretnék szólni. ( 18.20) Úgy gondolom, hogy az egész oktatási törvénytervezetre, az eredeti oktatási törvény is elsősorban arról szólt, és arról kell hogy szóljon, hogy milyen módon érvényesülnek a gyermekek jogai a tanuláshoz, az iskolába járáshoz és így tovább. Tehát a ki stelepülések iskoláját abból a
