Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 30 (182. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
4028 előrelépés, de ugyanakkor föl kell hívnunk arra is a figyelmet, hogy az itt, a tervezetben előterjesztett szöveg sajnos nem öleli fel a közpénzek egész körét, csak egy bizonyos részét. Úgyhogy megfontolásra ajánlom, azt, hogy mennyiben terjeszthető ki még ez a szöveg, hiszen például közpénznek minősül nyilván a társadalombiztosítási járulék, a társadalombiztosítással kapcsolatos költség vetés - ami ebből hiányzik , vagy akár az alapítványokhoz befizetett pénz, még akkor is, hogyha magánalapítvány, hisz azáltal már ott egy több embernek a pénze van, és ez ilyen értelemben ez is közpénz. ( sic! ) Az előttünk lévő tervezet ezt a fejezetet tag olja, először a költségvetésről beszél, másodikként a közteherviselésről, majd a Magyar Nemzeti Bankról és végül az Állami Számvevőszékről. Ebben a tagolásban kell tárgyalnunk az anyagot. Először a költségvetéssel kapcsolatos előttünk lévő szöveget veszem górcső alá, és mindjárt az első fejezetben szembeötlően szerepel egy olyan mondat, ami úgy vélem, hogy nem ide való, illetőleg nem kell az alkotmányban ezt így meghatározni, akkor sem, hogyha a közpénzeknek olyan nagy jelentőséget tulajdonítunk. Azt mondja az első mondat, hogy "szabályozni kell az alkotmányban az állami költségvetés tartalmát és elfogadásának eljárási szabályait". Hát ha ezt jogilag komolyan vesszük, akkor végül is az alkotmányból át kell emelni az államháztartási törvényeknek ezt az egész részét, a költségvetés tartalmát és eljárási szabályait. Azt hiszem, hogy ez túlzás. Az alkotmányba csak a sarokpontokat kell átemelni - mondjuk el tudok képzelni egy határidőszerepeltetést , tehát, hogy meddig köteles a kormány egy költségvetést az Orsz ággyűlésnek benyújtani, illetőleg az Országgyűlés azt elfogadni, és ha ez fog szerepelni az alkotmányban, akkor innentől kezdve ennek az elmulasztása már nem törvénysértés lesz, hanem alkotmánysértés. Ezzel lehet biztosítani, hogy valóban a költségvetés id őben be legyen terjesztve, el legyen fogadva. Tehát ezt így semmiképpen nem tartjuk helyesnek, hogy ez itt szerepel, hiszen, ha majd sor kerül a normaszöveg kidolgozására, az Országgyűlés itt rövidesen elfogadja így ezt a koncepciót, akkor most be kell épí teni az egész tartalmát a költségvetésnek. ( sic! ) A másik ilyen mondat ugyanebben a bekezdésben, hogy "a kormány törvényben előírt határidőben köteles a költségvetésről törvényjavaslatot benyújtani". Ennek nincs értelme, hogy az alkotmány egy ilyet kimondj on, legfeljebb annak van értelme, hogyha az alkotmányba emeljük a határidőt. De ez természetes, hogy a kormány törvényben előírt határidőben köteles a törvényjavaslatot benyújtani. Ezt véleményem szerint nem szükséges alkotmányban kimondani. Tehát ezek ink ább ilyen szövegezési problémák, amik nyilván majd meg fognak oldódni. Az előttünk lévő tervezet foglalkozik azzal az esettel, hogyha a költségvetési év kezdetéig az Országgyűlés a költségvetési törvényt nem alkotja meg, nagyon helyesen kimondja azt, hogy ebben, esetben átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslatot kell benyújtani. (15.20) Foglalkozik azzal is, hogy mi történik akkor, hogyha ezután sem születik meg a megfelelő költségvetési törvény, és ebben az esetben teljes mértékben már a kormányt hata lmazza fel, hogy a pénzek továbbvitele megtörténjen - nyilván, hogy ne álljon le az országnak az élete. Ez így önmagában még rendben is van, de a mi véleményünk szerint egy alkotmánynak erre az esetre már azért bizonyos szankciót kellene beiktatni és nem e lengedni a gyeplőt, hiszen így tulajdonképpen a kormány és a parlament, a parlamentben lévő kormánytöbbség a kormánnyal összejátszva tulajdonképpen nem is olyan fontos, hogy megalkossa a költségvetési törvényt, hanem ennek az alapján majd megy tovább az él et így, és nem tudjuk akkor végül is mi fog történni. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy erre az esetre igenis be kellene iktatni az alkotmányba egy olyan szankciót, hogy ebben az esetben tulajdonképpen ki kell írni az új választásokat, hiszen a parlament és a k ormány nem látja el feladatát, mert az országot költségvetés nélkül hagyta. Hangsúlyozom, az átmeneti meg nem alkotása esetéről van szó. Nyilván az átmeneti költségvetési törvény betölti ezt az űrt, ha ilyen helyzet keletkezik egy országban. Na most ugyane z a helyzet a zárszámadással. A zárszámadásról szóló pontban - ott benne van már a tervezetben , hogy a zárszámadásról szóló törvény főbb tartalmáról, elfogadásának, és el nem
