Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 30 (182. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
4027 Megítélésénél egyszerre kell szólni azokról az alapvető funkciókról, amelyek a társadalmi stabilitáshoz nélkülözhetetlenek és a zokról a diszfunkciókról, amelyek a korporatizmushoz kapcsolódnak. Az érdekegyeztetés intézményrendszerének kialakulása és kiteljesedése elválaszthatatlan attól a folyamattól, amely a tőke és a munka közötti ellentétet a tőke és a munka közötti együttműköd éssel enyhítette, és nélkülözhetetlen szerepe volt a piacgazdaságban keletkező konfliktusok kezelésében. Elválaszthatatlan része a szociális piacgazdaságnak, a jóléti társadalom kialakulásának. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a korábbi elitdemokrácia és elitpolitizálás sokszereplős tömegdemokráciává váljon. A civil társadalom és a helyi politika, valamint a parlamenti kormányzati politika között kialakult közpolitika legfontosabb intézményévé vált. Meghatározó szerepe volt a különböző participációs, ré szvételi ( sic! ) formák kialakulásában. Az érdekegyeztetés, a korporatizmus működése összefügg az éles osztályellentétek megszelídülésével, összefügg azzal, hogy a munkavállalók milliói a középosztály részévé váltak. Hogy kialakult az úgynevezett többségi társadalom. Mindezt felismerve és elismerve NyugatEurópában az állam aktívan és a jog eszközeivel is részt vett e szervezett érdekcsoportok kialakulásának folyamatában. A szervezett érdekcsoportoknak gyakran közjogi státusuk van, és az állam megbízásából közfeladatokat is ellátnak. Ezek után szólni kell arról is, hogy a korporatizmust sokan az államot megbénító új Cleviatánként jellemzik, amely óriási gazdaságiérdekképviseleti bürokráciákat hoz létre. Formálissá teszi a parlament szerepét a gazdaságot éri ntő legfontosabb kérdésekben. A korporációk működéséből következik, hogy egyes befolyással bíró csoportok érdekeit túlhangsúlyozzák más érdekek rovására. Válságok idején gyakran szembeszegülnek a szükséges változásokkal, a megújulással. Konzervatív, vissza tartó erőként viselkednek. Általános az a megítélés is, hogy a '70es évek végétől csökken a korporatizmus jelentősége NyugatEurópában. Ehhez hozzátenném, hogy minden intézmény jelentősége csökken, amely túljutva a nehéz vajúdás korszakán természetessé és megszokottá válik. Mindezeket egybevetve és mérlegelve, és tudva, hogy mi a piacgazdaság kialakulásának legnehezebb időszakát éljük, tudva, hogy a modern piacgazdaságot legalább annyira jellemzi az együttműködés, a kooperáció, mint a verseny, tudva, hogy ennek legfontosabb feltétele a bizalom és a kiszámíthatóság, és tudva azt is, hogy az együttműködés, a bizalom, a kiszámíthatóság legfontosabb intézménye az érdekegyeztetés, indokoltnak tartom, hogy az alkotmányt elismerje, mint a társadalom, a gazdaság, a politika egyik alapvető intézményét. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak, KDNP. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy az alkotmány "Állam" című részének 5. fejezetéhez, a közpénzügyekhez fűzzek gondolatokat és véleményt. Először is örömmel üdvözöljük, hogy a készülő alkotmányban, ebben a tervezetben a közpénzek itt egy külön fejezetet kaptak, szemben a jelenleg hatályos alkotmánnyal, mert a mai körülmények között - de azt h iszem a jövőre tekintve is , rendkívül fontos az, hogy a közpénzek kezelése alkotmányos szinten legyen szabályozva, legalábbis legfőbb elveiben. Akkor, amikor ebben az országban olyan életszínvonalcsökkenést kell átélni a lakosságnak, mint amilyennek tan úi vagyunk, nagyon érzékeny a társadalom arra, hogy a közpénzeket kezelők hogy bánnak a társadalom pénzével, de azt hiszem, hogy a jövőt illetően is, ha egy állam magára valamit ad és komolyan veszi a közerkölcsöt - általában az állami létnek az alapjait, a társadalmi létnek a biztonságát , akkor komoly figyelmet kell fordítania mindenkor - tehát a nehéz körülményekben is , de mindenkor arra, hogy akik a közpénzekkel bánnak, azok hogyan teszik ezt. A jelenlegi alkotmányban - mint ismeretes , ebben a téma körben lényegében csak az Állami Számvevőszékről és Magyar Nemzeti Bankról van néhány fejezet. Ezzel szemben ez egy óriási