Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
393 Határidő megjelölésével szűkítette a személyazonosító jel használatára jogosult közigazgatá si és közfeladatot ellátó szervek körét, meghatározta az adatszolgáltatás rendjét, és rögzítette a nyilvántartással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A törvény megalkotása óta bevezetésre került a társadalombiztosítási azonosító szám, az úgynevezet t tajszám, míg a többi azonosító bevezetése késik. Az 1995. évi XLVIII. törvény a személyazonosító jel használatát - amit jelenleg is használunk - 1999. december 31éig kívánta meghosszabbítani, amely meghosszabbítást az Alkotmánybíróság a 45/1995. határo zatával elutasította és visszaállította azt az eredeti állapotot, hogy 1995. december 31éig teszi lehetővé a jelenlegi személyazonosító jel használatát. Az Országgyűlés az 1995. december 19i országgyűlési határozatával határozta meg azokat az elveket, am elyek az alkotmánybírósági hiányosságok által felvetett problémákat kiküszöbölik. A szabályozási koncepció alapján készült az önök előtt fekvő törvény, amely figyelembe veszi azokat az alapelveket, amelyeket az országgyűlési határozat meghatározott. A bizo ttság a vita során megállapította, hogy a benyújtott törvényjavaslat megfelel mind az alkotmánybírósági határozatok szellemének, de megfelel a személyek azon igényeinek is, hogy az újfajta azonosító jeleket csak oly módon lehessen felhasználni, hogy abban a saját véleményét is ki lehessen kérni. Összességében a bizottság 4 tartózkodás mellett, 16 egyetértő szavazattal a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát javasolja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Tóth Pálnak, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadójának. TÓTH PÁL , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bizottságunk február 7én tárgyalta meg a sz emélyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról szóló T/1876. számú előterjesztést, és 4 tartózkodással ezt az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartotta. Tekintettel arra, hogy a múlt évben igen alapos vita folyt ezt az előterjesztést megal apozó országgyűlési határozat körül, sokan úgy gondolták a bizottságban, hogy talán érdemi vita nélkül is lezárható és határozhatunk a dologról. De úgy gondolom, a bizottság akkor járt el helyesen, amikor elsősorban arra volt kíváncsi, hogy vannake különb ségek a határozatban rögzített koncepció és a jelenlegi előterjesztésben fekvő szabályozás között. Erről kiderült, hogy nincsenek alapvető különbségek, mindenben megfelel a koncepciónak. A másik, hogy az emberi jogi bizottság - a dolog természetéből fakadó an - megkérte az adatvédelmi ombudsman hivatalának jelen lévő képviselőjét, hogy mondja el véleményét a most már normaszöveg formájában beterjesztett szabályozásról. Az adatvédelmi biztos munkatársa kifejtette, hogy nemcsak a koncepcióval, hanem ezzel a sz abályozással is egyetértenek, hangsúlyozva azonban, hogy nemcsak ez az egyetlen alkotmányos megoldás létezik; ez, ami most önök előtt fekszik, tisztelt Ház, egy a lehetségesek közül. Az adatvédelmi biztos felhívta az emberi jogi bizottság jelen lévő tagjai nak a figyelmét arra is, hogy ebben az előterjesztésben igen sok technikai mozzanat van, amire ezen a szinten - tehát a politika szintjén, a parlament vagy a bizottság szintjén - igen nehéz választ adni. Ezért a dolog alkotmányossága azon múlik, hogy kellő szakértői támogatással lesze majd megvitatva és részleteiben kidolgozva ennek a végrehajtása. Felmerült az a kérdés is - és ez egy alapkérdés , hogy tudniillik a személyi adat- és lakcímnyilvántartással a többi nyilvántartás hogyan kommunikál. Ezzel kap csolatban az előterjesztő képviselője elmondta, hogy a különböző azonosító jelek nem kerülnek át egymáshoz, tehát kommunikáció nem történik az egyes azonosító jelek között. A törvénytervezet tartalmaz egy