Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
3917 Ami a határon túli magyarok iránti felelősséget illeti - elszaladt az időm - annyit mondanék, hogy a felelősség hangsúlyozása egy paternalista zönge, fontosnak tartanánk azt, hogy kimondassék, hogy a magy ar nemzet részei a határon (Elnök csengetéssel j elzi a felszólalási idő leteltét.) túli magyarok, illetőleg az is, hogy a belső önrendelkezési elven nyugvó autonómiatörekvéseit támogatja a Magyar Köztársaság a határon tú li magyaroknak. Ez gyakorlatilag egy jogi értelemben rendezett kapcsolatrendszer kialakítását tenné lehetővé Magyarország és a határon túli magyar közösségek között. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Tímár György képv iselő úrnak, Független Kisgazdapárt. 5 perc áll a képviselő úr rendelkezésére. DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy pártbéli képviselőtársaim hosszan elemezték az elő ttünk levő joganyag részleteit és kifejtették azokat a legdöntőbb álláspontokat, amelyek az egyes elemekkel foglalkoznak, az idő rövidségére való tekintettel, mármint a rendelkezésemre álló idő rövidségére való tekintettel, én pusztán a lehető legalapvetőb b gondolattal, a legalapvetőbb tézissel kívánok foglalkozni. Kérem, hazánknak van alkotmánya, amelyik funkcionál, mindannyian tudjuk, hogy az alkotmány eredete az 1949es év körülményeiben keresendő. Abban a helyzetben, amikor szuverenitásunk nem volt töre tlen és nem volt korlátlan. Az időközi változások próbálták a kor körülményeihez alakítani azokat az alapfeltételeket, amelyek között társadalmunk és tagjai élnek, és a társadalom funkcionál. Kérdés az, hogy a jelen helyzetben, most 1996 májusa végén, júni usa elején elérkezette már annak a pillanata, hogy hazánk egy új alaptörvényt szövegezzen. Én úgy gondolom, hogy ez nem megalapozott a jelen helyzetben. Kérem, egy alkotmány akkor fejezi ki teljesen és reálisan a benne foglalt alaptéziseket, az államélet alapelemeit, hogyha megfelelő módon tükrözi vissza azt a társadalmi struktúrát, azt az életet, ahogy a polgárok élnek, dolgoznak és a jövőjükbe vetett hit és bizalom hosszú távra ezt megalapozza. Én úgy gondolom, hogy sajnos jelen helyzetben hazánk polgára inak többsége nincs abban a helyzetben, hogy a jelenlegi körülményeket akarja rögzíteni, és hogy úgy mondjam, politikai értelemben az életen túlmenő időszakra is hatályosítani. Én úgy gondolom, hogy ahelyett, hogy mi most rögzítenénk, illetőleg az igen tis ztelt Magyar Országgyűlés az alkotmány elfogadásával rögzítené a jelenlegi helyzetet, ezt a struktúrát, mondhatom úgy is, hogy ezeket az óriási egyenlőtlenségeket, amelyek sajnálatos módon kialakultan a társadalomban az elmúlt 68 év alatt, ehelyett célsze rűbb lenne megnyitni az alkotmányozás kapuit, azokat a jogi, alkotmányjogi lehetőségeket, amelyek folyamatosan a változó élet körülményeihez igazítanák az alaptörvény írott szövegét is. (14.40) Egyébként, igen tisztelt képviselőtársaim, én úgy gondolom, h ogy egy olyan társadalomban, amelyről fennhangon hirdeti minden párt, mindenki, hogy a változások korát éljük, a jó irányú változások korát, ott nem helyes meggátolni ezt a változási tendenciát azzal, hogy rögzítjük írott formában azt a helyzetet, ami most van. Én rettenetesen örülök annak, hogy hazánk fölül elvonult mindenfajta külső kényszer, de hát még ezzel nem oldódtak meg az összes problémák. És bár egy alkotmány írott szövege utat is mutathat, talán mondhatom úgy is, hogy iránytűként kijelö lheti azt a tendenciát, amelyben társadalmunk él vagy élni szeretne, de ebben a helyzetben még annyira az átalakulási periódus kezdeti szakában
