Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság alelnöke:
392 Feladatkörében eljárva jogosult lenne használni továbbá a bíróság, a nyomozó hatóság és a nemzetbiztonsági sz olgálatok is. Személyi azonosítójáról a polgárt hatósági igazolvánnyal kell tájékoztatni. Azok a polgárok, akik rendelkeznek a személyazonosító jelükről korábban kiadott hatósági bizonyítvánnyal, új hatósági igazolványt nem fognak kapni. A három szakazonos ító képzési szabályai eltérőek. Egyik a másikból nem képezhető és nem fejthető vissza. A szakazonosító képzésére vonatkozó eljárásokat a javaslat mellékletei tartalmazzák. A különböző célú nyilvántartások egymással e törvényjavaslat alapján sem szakazonosí tókon, sem azok nélkül nem kapcsolhatóak össze. A javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy azok az adatkezelők, akiket a törvény egynél több azonosító kód használatára is feljogosít, a különböző azonosító kódokat tartalmazó nyilvántartásaikat elkülön ítetten kötelesek vezetni. A javaslat a tajszámot, illetőleg az adóazonosító jelet tartalmazó nyilvántartások kezelésére és a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatásokra vonatkozó részletes előírásokat nem tartalmazza, azok szabályozásáról - a javasla t elfogadása után - legkésőbb 1996. december 31éig az ágazati törvényekben kell gondoskodni. (16.20) A javaslat kapcsolati kódot vezet be a törvényen alapuló adatátadások biztonságos, pontos és oly módon történő kielégítésére, hogy az adatátadás az á tadó és az átvevő részéről egymás azonosító kódjának megismerésére, illetve a gyakran változó természetes személyazonosító adatok rendszeres átadása nélkül is megvalósulhasson. A kapcsolati kód képzésére csak az az adatkezelő van feljogosítva, akinek a ren dszeréből az adatátadás történik, azt rajta és az adatigénylőn kívül más nem ismerheti meg. Hangsúlyozni kívánom, hogy a kapcsolati kód a nyilvántartások összekapcsolását nem teszi lehetővé, csupán a törvényes adatbázisok lebonyolítását egyszerűsíti. A jav aslat a szakazonosító jelek megismerésére, továbbítására és használatára feljogosítottak körét szigorúan a célhozkötöttség elvére, valamint a már létező törvényi szabályozásokra, például az adótitokra figyelemmel határozza meg. Végezetül a javaslat annak é rdekében, hogy az új szakazonosító jelek használatára való átállás zökkenőmentesen valósulhasson meg, illetőleg a rendszerek működőképessége ne szenvedjen csorbát, tartalmazza a személyazonosító jel kezelésére, továbbítására vonatkozó átmeneti szabályokat, illetőleg a szabályozással érintett más törvényekkel való összhang megteremtése érdekében módosuló rendelkezéseket is tartalmaz. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a jelen javaslat az országgyűlési határozatban foglalt szabályozási koncepciónak, v alamint az Alkotmánybíróság támasztotta követelményeknek megfelel. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, vitassák meg a javaslatot, amennyiben szükségesnek tartják, tegyék meg módosító indítványaikat, végül pedig fogadják el azt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Pozsgai Balázs képviselő úrnak, az önkormányzati bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. POZSGAI BALÁZS , az önkormányzati és rendészeti bizottság alelnöke : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság február 7én tárgyalta meg e törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Megállapította, hogy az Alkotmánybíróság határozatainak megfelelően alakította ki az Országgyűlés a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt, amely szabályozta a nyilvántartás törvényes feltételeit.
