Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
3905 A Néppártnak az a véleménye, hogy ezekre a rendkívül fontos kérdésekre, mert itt nem egyszerűen arról van szó, hogy milyen legyen a bírósági szervezeti rendszer, hanem arról van szó, hogy tudunke valamit tenni annak érdekében, hogy a perek elviselhetetlenül elhúzódnak, és hogy az állampolgárok biz tonságérzete nagymértékben csökken. (13.30) Tehát úgy gondoljuk, hogy a kormánynak ezekre a kérdésekre sürgősen válaszolnia kell, és elő kell teremteni az átalakításhoz szükséges pénzt, mert az igazságszolgáltatás hatékonyságának növekedése miatt ennek a p énznek valahol meg kell térülnie. És nagyon sajnálatosnak tartjuk azt, hogy a kormány tehetetlensége következtében a koncepciónak ez a része ilyen dodonaira sikerült. Tisztelt Képviselőtársaim! A másik konkrét dolog amiről szeretnék szó lni a koncepció egyik igazságszolgáltatási alapelve. Az alapelv pedig így szól: "A jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználásának tilalma." Ez az alapelv, tudomásom szerint, a világ egyetlen alkotmányában sem szerepel. Ez persze nem érdemi érv, nagy on jól tudom, éppen egy néppárti szónok mondta azt, hogy nem kell félni a szokatlan megoldásoktól, és hozta fel példának azt, hogy Svájc alkotmánya például az egyetlen, ahol szerepel az, hogy tilos katonai kapitulációt kötni. Csakhogy ennek az elvnek az al kotmányba emelésével nemcsak az a baj, hogy ilyet nem szoktak csinálni, hanem az is, hogy ez rossz. Miért? Ugye, ezek az igazságszolgáltatási alapelvek. Ha ez igazságszolgáltatási alapelv, akkor minden eljárásra érvényes, érvényes a polgári eljárásra és ér vényes a büntetőeljárásra is. Ez az alapelv nem tesz különbséget aszerint sem, hogy ki szerzi be jogellenesen a bizonyítékot. A szöveg ügyfélre és hatóságra egyaránt vonatkozik, a polgári perben pedig jórészt az ügyfél szolgáltatja a bizonyítékot. Márpedig a világon nincs olyan jogrendszer, amely az ügyfél által jogellenesen szerzett bizonyíték felhasználhatóságát is megkérdőjelezné, ez nagy valószínűséggel nagy bénultságot okozna a polgári eljárásban. Ellentétben áll ez az alapelv az ugyanezen koncepcióban ugyancsak igazságszolgáltatási alapelvként leírt szabad bizonyítás és bizonyítékok szabad mérlegelésének az elvével. Igaz ugyan, hogy az ezen az elven álló rendszerek eljárásjogaik szoktak kivételt tenni az elv alól, például a mi eljárásjogainkban is szer epel, ugye a tanúvallomás figyelembevételének tilalma bizonyos esetekben, de ez az egyes eljárásjogi törvényekben, ezek a tilalmak az egyes eljárásjogi törvényekben szerepelnek, méghozzá az egyes eljárásjogoknak a sajátosságait figyelembe véve, és ha mi il yen korlátozásokra gondolunk, akkor úgy gondolom, hogy azt nem az alkotmányban, hanem az egyes eljárásjogi törvényekben kell megtenni. Negyedszer, ez az alapelv ellentétben áll az anyagi igazság kiderítésének a követelményével, lehet, hogy adott esetben eg y eljárásban két hatósági tanú helyett csak egy vesz részt, máris nem törvényesen szerezték be a bizonyítékot, és adott esetben már nem is érvényesül az anyagi igazság. Meg kellene hagyni a bíró számára azt, hogy mérlegeljen, hogy mit vesz figyelembe, és m it nem, ez következik egyébként is a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvéből. Ötödször pedig az a probléma ezzel az elvvel, hogy korrupcióveszélyes. A helyes, úgy gondoljuk, hogy az lenne, hogy azt, aki jogellenesen szerez bizony ítékot, vonják felelősségre. De az semmiképpen nem helyes, hogy differenciálás nélkül az alkotmányba beépítsünk egy általános tilalmat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmánykoncepcióhoz sok észrevétel érkezett. A Néppártnak az a véleménye, hogy ezekből s zámos olyan észrevétel van, amelyeket a koncepció végső kialakítása során figyelembe kell venni. Felsorolásuk hosszú lenne, ezért engedjék meg, hogy én csak ehhez a részhez tartozó kettőt emeljek ki ezekből, természetesen majd a további tárgyalás során el fogjuk mondani, hogy melyek még azok az észrevételek, amelyeket figyelembe kellene venni. Ugyan az igazságszolgáltatás alapelvei között szerepel utolsóként, mármint leírva utolsóként, de nyilván nem jelentőségében utolsóként, az eljárásban részt vevő szemé ly által értett nyelv használatához való jog. Nem egy észrevétel mondja azt, amit egyébként teljesen jogosnak és igaznak
