Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
3904 Engedjék meg, hogy a Né ppárt nevében elmondjam a jelenlegi rendszer problémáit. Nem elméleti problémáit, mert azt már megtette a szakirodalom, hanem gyakorlati szempontból hadd próbáljam elemezni a jelenlegi helyzetet. És aztán azt is elmondani, hogy a problémákat illető viszony lagos szakmai egyetértés ellenére, miért tartunk mégis ott, ahol tartunk, és tulajdonképpen a döntésképtelenség állapotában. Hadd kezdjem azzal a közismert ténnyel, hogy a büntető és polgári eljárások elhúzódása az igazságszolgáltatás ellehetetlenüléséhez vezet és ennek már a közbiztonságra is érezhető hatása van. Azt hiszem, nem kell különösképpen indokolni, ha például egy tartozást csak évek alatt lehet behajtani, akkor nagy esély van arra, hogy az emberek késztetést érezzenek jogon kívüli eszközökhöz val ó folyamodáshoz, és hogyan bízzanak az állampolgárok a törvényben és a törvények érvényesülésében akkor, hogyha napvilágra került nagy visszaélések elkövetőinél évekig várat magára a felelősségre vonás. Mindenki nagyon fontosnak tartja a bűnözés elleni hat ékonyabb fellépést, de a rendőrség és az ügyészség munkáját hiába tesszük eredményesebbé és hiába állítunk fel nem egy, hanem akár tíz nyomozóhivatalt, amikor egyre világosabb, hogy az igazi szűk keresztmetszet az a bíróság. Mi ennek az oka. Természetesen nagyon sok összetevője van, de engedjék meg, hogy ebből néhányat kiemeljek. 1992ben, egy egyébként senki által nem vitatott alkotmánybírósági döntés következtében, két törvényt hozott az Országgyűlés a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről. Emiatt, anna k érdekében, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak lehetőleg minél kevesebb esetben kelljen saját döntése felülvizsgálatát is elrendelnie, újra kellett rendezni a bírósági hatásköröket. Miután háromfokú a bírósági rendszer, ez, a rendszer megváltoztatása nélkül csa k úgy volt megoldható, hogy a megyei szintű bíróságok hatáskörének jelentős részét a helyi bíróságokra telepítettük le. Csakhogy ez bizonyos következményekkel járt. Milyen következményekkel? Az ügyek számának különösen nagymértékű növekedése következtében a helyi bíróságok többsége ellehetetlenült. Megnőtt a perek intézésének időtartama, büntetőügyekben például, közel kétszeresére nőtt az egy éven túl folyamatban maradt ügyek száma. A megyei szintű bíróságokon elviselhető lett a munkateher, ugyanakkor a Leg felsőbb Bíróságon a fellebbezési ügyek száma érthetetlen módon nem csökkent, hanem nőtt, a felülvizsgálati ügyek száma pedig háromszorosa lett, mint a korábbi törvényességi óvásoké volt. Annak, hogy a helyi bíróságok ilyen nehéz helyzetben vannak, egyébkén t az ügyek nagy száma és persze sok minden más mellett az is oka, hogy a helyi bírák felének öt évnél kevesebb bírói gyakorlata van. Egyébként emiatt a nehéz helyzet miatt is teljességgel érthetetlen, hogy a bírák helyzetének javítása és a bírói kar színvo nalának emelése érdekében még az előző kormány által 1990ben kezdett, és akkor mindenki egyetértésével találkozó kedvező folyamatot a Hornkormány miért szakította meg, és ezzel miért járult hozzá nagymértékben a helyzet romlásához. Mi segíthet ennek a pr oblémának a megoldásában? Persze csodaszer nincsen. Az biztos, hogy az nem, hogyha a hatásköröket visszarendezzük, mert akkor a Legfelsőbb Bíróság kerül teljesen lehetetlen helyzetbe, képtelen lesz ellátni feladatát, és tevékenységének jelentős részében a saját maga által hozott döntések jogszerűségét kellene eldönteni, ami egy jogállamban megengedhetetlen. Egyfajta megoldást jelenthet a fórumrendszer átalakítása, amelynek következtében csökkenthető a helyi bíróságok hatásköre, és így a rajtuk lévő elviselh etetlen teher, másrészt a fellebbezések elbírálását el lehet venni a Legfelsőbb Bíróságtól, és így meg tudunk felelni a jogállami követelményeknek. Az átalakítás azonban nem lehetséges a szándék puszta deklarálásával. Át kell hozzá dolgozni az eljárásjogok at, a bírósági szervezeti törvényt, az ügyészségről szóló törvényt. Látni kell az irányt, mert akkor lehet megfelelően megfogalmazni az alkotmánynak ezt a részét, és persze az irányon kívül azt is látni kell, hogy ez mennyibe kerül. Az alkotmányelőkészítő bizottságban azonban a kormány nem tudta megmondani, hogy pontosan milyen átállásra lenne szükség, hogy az átálláshoz milyen anyagi feltételek szükségesek és így természetesen azt sem, hogy ezekre vane fedezet.
