Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
3903 képviselő úr gondolkodásmódját. Ehhez akkor hadd tegyem hozzá , hogyha még ráadásul kormánypárti képviselők úgy is gondolják, hogy az alkotmányozásra történelmi kényszer van, akkor miért kell ezt ilyen formában csinálnunk, és miért nem lehetett elfogadni az ellenzéki képviselőcsoportoknak azt az álláspontját, hogy az alkotmánykoncepció tárgyalását ne zárjuk le olyan gyorsan. Nem arról van szó tisztelt képviselőtársaim, hogy itt ebben a teremben hány órát beszélünk, hogy 30 óra, vagy 60 óra az időkeret, hanem arról van szó, hogy ez az alkotmány az egész ország alkotmán ya kell hogy legyen, ezt az alkotmányt népszavazás útján szeretnénk megerősíttetni, legalábbis ennek ellenkezőjét eddig még senki nem mondta. (13.20) Akkor pedig úgy gondolom, hogy egy olyan helyzetet kellene teremteni, hogy az emberek valóban magukénak é rezzék ezt az alkotmányt, vagyis meg kellene teremteni az eredményes és érvényes népszavazásnak a feltételeit, mégpedig úgy, hogy annak a bizonyos népszavazásnak az eredménye az lehetőleg az legyen, hogy népszavazáson az új alkotmányt megerősíttetik. Tessé k nekem elhinni, hogy ez az időbeli elhúzás, ami nem arról szólna hangsúlyozom, hogy itt még hány órát beszélünk, hanem arról szólna, hogy igenis szervezzünk meg lehetőségeket, igénybe véve az írott és nem írott sajtót. Együtt, egymást segítve próbáljuk me gmagyarázni az embereknek, hogy mit miért írtunk bele az alkotmánykoncepcióba, mi miért jó így, ahogy van. Hol tudjuk elfogadni a másféle álláspontokat. Tehát, hogy legyen valamiféle közvetlenebb kapcsolat a parlament és a társadalom között. Úgy gondolom e rre lenne szükség és úgy gondolom, hogy ez nem meghosszabbítaná, hanem éppenséggel megrövidítené az alkotmányozás idejét és mindenképpen nagymértékben megnövelné a sikernek az esélyét. Szó került itt a kétharmados törvények számáról. Ugye az előbb Balsai k épviselő úr érintette, előtte pedig még az igazságügyminiszter úr kifogásolta, pontosabban ő kifogásolta igazán, hogy miért nincs pontosan meghatározva a kétharmados törvények köre. Hát azért nincsen meghatározva pontosan a kétharmados törvények köre, mer t ez a kör, abban mindenki egyetért, hogy a kétharmados törvényeknek a körét szűkíteni kell. A végső döntést azonban csak akkor lehet meghozni, hogyha látjuk, hogy az alkotmány milyen terjedelmű lesz. Az alkotmánykoncepció elkészítése során, ugye sokszor f elmerült az a kérdés, hogy az alkotmány szűkszavú legyen vagy bőbeszédű legyen. Ettől függ a kétharmados törvények köre. Ha az alkotmány, úgynevezett szűkszavú alkotmány, tehát csak a legalapvetőbb rendelkezésekre szorítkozik, akkor nyilvánvalóan a kétharm ados törvények számának nagyobbnak kell lennie, mint abban az esetben, hogyha az alkotmány az egyes intézményekről részletesen szól, hiszen akkor az alkotmány elrendez bizonyos alapvető kérdéseket, és azt hiszem, hogy, bár lehet koncepció hibájaként sok mi ndent felhozni, azt speciel nem, hogy a kétharmados törvények körét azt nem határozta meg pontosan, mert mondom, a koncepció készítőinek erre nem is volt módja. Az alkotmánykoncepció, s ez a harmadik mondandóm, amely a bírósági szervezetről szól, a szervez eti rendszerről annyit tartalmaz, idézem: "Rögzíteni kell, hogy az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, a Fővárosi Bíróság, a megyei, valamint a helyi bíróságok végzik. Törvény más bírósági szint kialakítását, továbbá az ügyek meghatározott csoportja ira külön bíróságok létesítését is elrendelheti. E felhatalmazást rendkívüli bíróságok létesítésére nem terjeszthet ki." Ez a szöveg, amelyet egyébként az észrevételekben nagyon sokan kifogásoltak, annyit jelent valóban - amit az észrevételek szemre is hán ynak ennek a koncepciónak , hogy még mindig nincs kialakult elképzelés arra nézve, hogy maradjone a jelenlegi háromfokú bírósági rendszer, vagy hozzunk létre a magyar hagyományoknak és az európai gyakorlatnak megfelelő négyfokú rendszert, vagy alakítsunk ki egy köztes megoldást. A lényeg az, tulajdonképpen nincsen eldöntve, hogy mi történik. A kérdéssel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek egy része és a szakmai egyesületek a négyfokú rendszer mellett tették le a voksukat.
