Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
3893 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik, elnézést. Két percesekre kerül sor. Megadom a szót először Héthy Lajosnak a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárának. DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Bauer képviselő úrral joggal szoktunk vitatko zni elméleti vitákban, hogy az érdekegyeztetés kívánatose, hogy megjelenjen az alkotmányban, vagy sem. Tájékoztatni szeretném önöket arról, hogy május 23án az Érdekegyeztető Tanács konzultációt folytatott az alkotmányozási koncepcióról, és a munkavállaló i, munkaadói oldalnak egyértelműen az volt a megfogalmazott igénye, hogy kerüljön be. Ezzel egyébként a kormányzati oldal is egyetértett. Ami a nyugati alkotmányokat illeti, a magyarországi érdekegyeztetés az egy sajátos keleteurópai jelenség, tehá t a nyugati alkotmányokban hiába keresünk párhuzamokat. Itt nem alkotmányozási filozófiákról van önmagában szó, hanem politikai törekvésekről. Tehát hogyha mi az érdekegyeztetést egy fontos, a gazdaságipolitikai rendszerváltásban alapvető szerepet betöltő intézménynek szánjuk, akkor, azt hiszem, hogy szükséges ennek a stabilizálása. Egyébként politikailag rendkívül sérülékeny, mint erre számos példa van KeletEurópában. A másik dolog: tényként kell számolnunk azzal, hogy az Érdekegyeztető Tanácsnak hatása van a kormányzati döntéshozatalra, illetve a törvényalkotásra. A viszony egyébként a kormány és az ÉT között nem olyan tiszta, mint Bauer képviselő úr mondotta, mert egyes esetekben a kormány ugyancsak konzultál az Érdekegyeztető Tanáccsal, de az Érdekegye ztető Tanácsnak bizonyos jogszabályban foglalt egyetértési jogosítványai is vannak. Mi egyébként nem arra gondolunk, hogy magának az intézménynek kellene bekerülni az alkotmányba, hanem az érdekegyeztetés kötelezettségének valamilyen olyan formában, ahogy ezt a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal vonatkozó konvenciója előírja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces reagálásra kér és kap lehetőséget Varga László, a Keresztény Demokrata Néppárt részéről. DR. VARGA LÁSZLÓ (KD NP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egyetlen egy kijelentésére szeretnék reagálni Bauer Tamás képviselőtársamnak. Ahol látom, nehézségek vannak, az a szociális biztonság. Azt hiszem, Gáspár Miklós képviselőtársam részletesen és jól kifejezte, hogy ezek alapv ető jogai a polgároknak, hogy a külföldi egyes alkotmányokban hogy szerepel, az nem mindig irányadó nekünk, és nem utolsósorban ez benne van határozottan az emberi jogok bibliájában, az Emberi Jogok Egyetemes Kiáltványában, az Egyesült Nemzetek 1948. decem ber 10én elfogadott. Igenis alapvető joga a polgárnak a munkához, illő megélhetéshez, fizetéshez, különösen a nélkülözésmentes élethez. Más kérdés, hogy valóban figyelembe kell venni a társadalom teherbíró képességét. De majd a fejlődéssel ki fog alakulni , hogy a polgárnak ezt a jogát milyen mértékben lehet kielégíteni. De benne kell lenni, mert nem visszafelé fejlődünk, hanem a harmadik évezred felé megyünk, s nem akarok más példát mondani, de amikor az Egyesült Államok nagy, szociális gondolkodású elnöke , Roosevelt behozta az állami nyugdíjat, akkor a kapitalista világ óriási mértékben tiltakozott, hogy mi lesz abból az országból, ahol az emberek öregségükre pénzt kapnak és nem dolgoznak, és nem tudtak megtakarítani annyi pénzt. Ez lett a biztonsága - egy ik biztonsága - az Egyesült Államok kormányának, stabilizáció a gazdasági életnek, és én azt hiszem, amit mi szociális biztonság helyett szociális igazságosságnak nevezünk, alapvető jogként benne kell lennie az alkotmányban. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon. ) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Tóth Pál képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.
