Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - TÓTH PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
3894 TÓTH PÁL (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Bauer képviselő úr figyelmét biztos elkerülte, hogy én is mondtam tizenöt p ercig a magamét a szociális biztonsághoz való jogról. Lehet, hogy nem olyan lendületesen, mint az ön által említett képviselőtársaim, de beszéltem róla. Most azért mondom, mert - tudniillik - én úgy érzem, szocialista képviselőként igen differenciáltan szó ltam a dologról, és többek között azt mondtam végig, amiről ön is beszélt képviselő úr, és utaltam arra a három lehetőségre, amely ennek a kérdésnek az alkotmányos újraszabályozásával kapcsolatban mint realitás előjön. A végén, ha jól emlékszem, azzal zárt am a rövid mondandómat, hogy én azokkal az alkotmányjogászokkal értek egyet - nem mindenki ezen az állásponton van , akik azt mondták, hogy a szociális biztonsághoz való jog esetében az alapjogi szabályozásnak csak akkor van értelme, és ezzel egyetértek, ha ebből alanyi jogon következnek, tehát ha valódi tartalma definiálódik az alkotmányban, és amiket ezzel kapcsolatban felsoroltam, azok nagyjábólegészéből ugyanazok, amelyeket ön, képviselő úr, felsorolt. Úgy gondolom, itt a két álláspont, a mi álláspont unk, majdnem azt mondanám, szóval a Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége között olyan nagy disztinkció nincsen, mert azt is mondtam, hogy számos olyan jog van, második generációs jog van, amely - most már nem is merem azt mondani , hogy csak államcélként definiálható, állami kötelezettségként definiálható, mert másképp nincs értelme. De én úgy gondolom - és hivatkoztam néhány nyugateurópai alkotmányra , hogy ahol az alapjogi szabályozás elkerülhetetlen - márpedig vannak ilyen dolgok , ott azoknak alaposan megnézve alanyi jogonként kell megjelennie az alkotmányban. Mert csak tényleg így kérhetőek számon. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra kap lehetőséget Gáspár Miklós képviselő úr, Keresztény Demokrata Néppárt. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bauer Képviselő Úr! A német alkotmányban szerepel a szociális állam kategóriája, és ez azzal a további következményekkel já r, hogy ez olyan jogrendszert biztosít, amely szerint az erre vonatkozóan meghozott jogszabályok nem lehetnek ellentétesek az alkotmányban deklarált szociális állam kategóriával, továbbá ennek a szociális állami jellegnek a kimondása az alkotmányban azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság számára egy kötelező jogértelmezést ad, amely értelmezés nem lehet ellentétes a szociális állam kategóriájával. Továbbá a modern nemzetközi egyezmények igenis nagyon sok esetben valódi alapjogként, valódi alanyi jogként t artalmazzák az alapvető szociális jogokat, nem pedig államcélként. (12.40) Azt senki sem mondta, hogy minden egyes szociális jog alanyi jogként kell, hogy szerepeljen az alkotmányban - például a konkrét munkahelyhez való joga minden egyes embernek nyilván valóan nem lehet alanyi jog az alkotmányban , de a munkához való jog egyes elemei viszont igenis lehetnek alanyi jogokként feltüntetve az alkotmányban. A jelenlegi alkotmánykoncepció azonban még a Bauer Tamás által alapjognak elismert szociális jogokat se m alapjogként tartalmazza, hanem csak államcélként. Például a pihenéshez, a munkaidő ésszerű korlátozásához vagy a fizetett szabadsághoz való jogot is csak államcélként szabályozza ez a koncepció, ami azt jelenti (Az elnök pohara megkocogtatásával a zajra figyelmeztetett.) , hogy e jogokat nem köteles biztosítani az állam. A munkavállalók egy szép napon arra ébredhetnek, hogy a munkáltató nem biztosítja a részükre a fizetett szabadságot. Ez ezt jelenti alkotmányozási
