Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3887 egyéb alakzatoknál. Az önkor mányzatok nem degradálhatók le az állami végrehajtó hatalom relatív autonómiával - elvégre e minősítésnek még egy minisztérium is megfelel - rendelkező szerveinek szintjére. Jogállásuk és politikai értékük valahol e státusz és az önálló hatalmi ág státusz között kell elhelyezkedjen, amelyet valahogy úgy lehetne definiálni, hogy a helyi önkormányzatok relatíve önálló hatalmi ágat foglalnak el. Nem lehet, és e fejezetben való tárgyalás - gondolom - nem is ezt szimbolizálja, hogy ismét címzettjei, végrehajtói legyenek az állami feladatnak. Ennek megfelelően meggyőződésem, hogy a készülő új alkotmányban önálló részt kellene szentelni az önkormányzatiság kérdéskörének, amely a hatályos alkotmány normaszövegéhez képest két vonatkozásban is többet jelentene, éppen az előttem szólók által említett állami túlhatalom ellensúlyozása érdekében. Egyrészt a helyi önkormányzatokra vonatkozó, a mai alkotmányos megoldásnál tágabb és részletesebb kereteket felölelő legfontosabb témakörökben, például a helyi közügy kategóriájá nak pontosabb és szabatosabb definiálásánál, az önkormányzati és államigazgatási feladat- és hatáskörök pontos elhatárolása, feladat- és hatáskörök telepítésének alapelveinél. Ezeket az önkormányzatok és azok szövetségei rendkívül fontosnak tartják. Tovább á pontosítást eredményezhetne az is, hogy az önkormányzati rész involválná a testületi önkormányzatiság definícióját és leglényegesebb szabályait. Említettem a helyi jelzőt, a helyi önkormányzati jelzőt. Az önkormányzatokra vonatkozó koncepció - megszámolt am - tíz helyi jelzős szerkezetet említ: a helyi önkormányzatalakítási jogot, a helyi polgár, a helyi választás, helyi önkormányzat, helyi képviselőtestület, helyi önkormányzat önállósága, helyi közügy, helyi közhatalom, helyi közösség és így tovább. Az a véleményem, hogy ezek a helyi jelzős szerkezetek, ezek a jelzős szerkezetek nem mindig azonos térségi, nem mindig azonos lokális köröket, szinteket, pontokat jelölnek meg. A FideszMagyar Polgári Párt egyetért azzal az elvvel, hogy a polgárokhoz legközel ebb álló szinten kell a helyi közügyeket gyakorolni. A helyi önkormányzat fogalmát az alkotmány jelenleg úgy határozza meg, hogy a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében v aló gyakorlása. Ez határozza meg az új alkotmányhoz való viszonyunkat is. Meggyőződésem, hogy ennek a pontosítása, e fogalmak finomítása nem mehet olyan irányban, mint ahogy "Az önkormányzatok" a) fejezeti pontja tartalmazza - valószínű, félreértésre okot adóan , hogy a fővárosi és a területi önkormányzatalakításjognak az újragondolása nem azt hordozhatja, hogy ezek a területek, ezek az önkormányzatok nem alakíthatnak önkormányzatokat, hanem pontosítani és újrafogalmazni kell. Ezzel egyetértünk. Azzal az irányvonallal, ami egyenlőségjelet tesz a főváros és a megyei önkormányzat között, mármint hogy az egyik egy egységes település, és a kerületeknek a fővárostól származtatott önkormányzatalakítási joga lenne, szintén nem értenék egyet. Ugyanígy nem tartom helyesnek azt a felfogást, amely manapság az új alkotmány előtt egyes ágazati törvényekben megjelenik, és rendre tetten érhető a vadászattól a közoktatásig. A területfejlesztésről és rendezésről szóló törvényben a legdurvább hibák és példák találhatók, am elyek a megyét, a megyei önkormányzatot mint egy laza településszerkezetet összefogó önkormányzatot kívánják meghatározni. A legnagyobb értéknek a nem hierarchikus önkormányzati rendszert tartjuk, ahol a kezdeményezőkészség, az autonómia, a kiszámíthatóság igen fontos értéke az 1990től elkezdődött önkormányzatiságnak az összes hibájával és eklektikájával együtt. Szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy az egyik szakaszban, amelyben a helyi önkormányzat fogalmának egyes elemeként jelöl meg feladatokat é s a helyi önkormányzat önállóságát taglalja, az önkormányzatok esetében törvényességi felügyeletet ad a kormánynak, a másik fejezetben - valószínű, hogy itt elírás lehet - az alkotmány garanciális részeiről beszél, a helyi önkormányzatok törvényességi elle nőrzését adja a kormány feladatának. Megítélésem szerint a
