Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3888 törvényességi ellenőrzés a mai gyakorlatnak és az önkormányzatok felnőtt korba való lépésének megfelelőbb. El kell hogy fogadjam ugyanakkor, hogy rendkívül hiányos, és az alkotmányban is szabályoza ndó kérdésnek tartom az önkormányzatok pénzügyeinek ellenőrzési kötelezettségét, amely nem tekinthető az önkormányzat szabad gazdálkodási belügyeibe való behatolással. Igen fontos része a kétharmados törvényekről lefolytatott vita az önkormányzati fejezetn ek is. Úgy gondolom, hogy minden résznél ezzel a kérdéssel számolni kell. E kérdéskörrel kapcsolatban az az álláspontunk, hogy a hazai kétharmados törvénykezés egy, a rendszerváltozás folyamatában kialakult sajátos politikai helyzet terméke, amely politika i szituáció ma már nem létezik, vagy jelenleg nem létezik. Ekképpen indokoltnak tartanánk - hasonlóan az európai polgári demokráciák gyakorlatához - a kétharmados törvénykezés minimális szintre való leszorítását. A helyi önkormányzatok törvényi szabályozás ának vonatkozásában mindez azt jelentené, hogy az alkotmányban önálló részben, viszonylag bővebben - legalábbis a mai helyzetnél jóval bővebben - kellene az önkormányzatokról szólni. Ennek következtében az önkormányzati törvényre azok a szabályozási tárgyk örök maradnának, amelyek nem feltétlenül igényelnek minősített parlamenti többséget. Az önkormányzatok esetében a FideszMagyar Polgári Párt és az önkormányzatok és szövetségeik többsége az organikus felépítésű, alulról építkező, az autonómiát tisztelő, a hatékonyságra törekvő, a szubszidiaritás elvét figyelembe vevő és az állampolgári közelséghez ragaszkodó alkotmányi szabályozást tartjuk fontosnak. Nem tartanánk helyesnek a visszatérést a középszinten a pénzosztó szerephez, az irányító, a felügyeletet gya korló jogkörökhöz, amikor településfőnöki jogokat kívánna egyikmásik önkormányzati szint. Feltétlenül fontos a hierarchikus elemeknek a gondos kiküszöbölése. Ugyanez vonatkozik a rendeleti hierarchiának is az elutasítására. Az önkormányzati középszinttel, az önkormányzatok feladat- és hatáskörével, és abból kibontva a regionalizmus irányába való ellépéssel a következő hozzászólásomban fogok foglalkozni, helyet adva a FideszMagyar Polgári Pártnak, ezen fejezethez való más képviselőinek is a hozzászólására. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Bauer Tamás úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Szólásra készül Balsai István úr, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót Bauer Tamás úrnak. (12.1 0) BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is azzal szeretném kezdeni, amivel többen is kezdtük felszólalásunkat ebben a vitában, gratulálni szeretnék azoknak az alkotmányjogász képviselőtársainknak, akik nagyon k emény munkával tető alá hozták ezt az alkotmánykoncepciót. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ez megszülethetett, mint a Magyar Országgyűlésben képviselt pártok, demokratikus pártok közös álláspontja, hiszen öt, induláskor öt, ma tudtommal hat frakció támoga tja ezt az alkotmánykoncepciót, és joggal támogatja. Ugyanis itt most alkotmányról, egy olyan stabil alaptörvényről van szó, amely nem egyegy kormánykoalíció, egyegy politikai irányzat álláspontját kell hogy megtestesítse, hanem a különböző, az európai p olitika különböző irányzataihoz tartozó demokratikus politikai erők közös platformját, azt a politikaitársadalmi keretet, amelyen belül különböző parlamenti ciklusokban, különböző irányzatú kormánykoalíciók úgy tudják a maguk felfogását a maguk kormányzat i tevékenységében érvényesíteni, ahogy ez a nyugateurópai és NyugatEurópán kívüli parlamenti demokráciában szokásos. Ezt kell lehetővé tenni annak az alkotmánynak, amit meg szeretnénk alkotni, és erre a kiindulópontra majd felszólalásom végén még vissza fogok térni. Két kérdésről szeretnék beszélni, két olyan kérdésről, amit egy alkotmányjogi kérdésekben laikus közgazdász is némi hozzáértéssel tárgyalhat ebben a vitában. Az egyik kérdés, amiről a múlt
