Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének előadója:
3869 képviselői a tervezetet a vitára alkalmasnak tartották, de jelezték, hogy elfogadhatóvá is csak módosító indítványok által válik a javaslat. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Orosz István úr némi kifog ást fogalmazott meg a bizottsági vélemények ismertetését illetően. Tisztelettel kérem, hogy ezt a bizottság elnöki megbeszélésen ismertesse, továbbá a házbizottság ülésén terjesszék elő az ilyen irányú kéréseiket. Én nem látom akadályát annak, hogy ilyen e setben a Ház a szokott tárgyalási rendtől eltérjen, de itt én erre módot nem adhatok. (Dr. Orosz István: Köszönöm szépen.) A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót dr. Kávássy Sándor úrnak. DR. KÁVÁSSY SÁNDOR , az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter úr! A jogalkotási eljárás tárgyában alkotott 1987. évi XI. törvény, mint széles körben ismert, nemcsak azokat nevezi meg, hogy kiknek, milyen szervek nek van joguk véleményt mondani készülő törvényekről és más jogszabályokról, hanem a 31. §. (1) bekezdésében azt is határozottan mondja ki, hogy a véleménynyilvánítás határidejét úgy kell megállapítania az előkészítőnek, hogy a véleményező megalapozott vél eményt adhasson, és hogy azt a tervezet elkészítésénél figyelembe lehessen venni. (10.30) Hiteles forrásból származó tájékoztatás szerint az előterjesztő ezúttal a "Tervezet a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítására és kiegészítésére" cí mű kiadványt úgy küldte ki, hogy az ügyben érdekelt egyházi intézmények azt csak 1996. március 29. és április 1. között vehették kézhez, de akkor sem mind, és április 1jén kapták meg a "Felsőoktatási törvény módosítására készült tervezet által érintett le glényegesebb kérdések és problémák" című összefoglalást, mindezt azzal, hogy legkésőbb április 5ig, tehát rövid háromnégy nap leforgása alatt nyilvánítsanak véleményt. Bárki tárgyilagos szemlélő előtt nyilvánvaló, hogy az ilyen és hasonló eljárással nem lehet egyetérteni, azt csak elmarasztalni lehet, mert lényegében félreérthetetlenül törvényellenes, megcsúfolása a hivatkozott törvényi előírásnak. Ezentúl sem mentheti semmi, például az időhiányra való hivatkozás, mert ha szorít a cipő, csipkedjék magukat az illetékesek és készítsék el idejében a törvényjavaslatot, mivel semmiképp sem tűrhető, és a jogállamiság eszméjével és gyakorlatával szöges ellentétben áll, hogy bárki megengedhesse magának azt a luxust, hogy törvényellenesen járjon el. Emellett a józ an ész legelemibb szabályai ellen is vétettek az illetékesek. Magyarországon ma az állam mellett a legjelentősebb iskolafenntartók az egyházak, és az ő meghallgatásuk, véleményük kikérése és komoly megfontolása nélkül nem lehet törvényt alkotni az oktatásü gyben, sem társadalmi konszenzust elérni. A jelek szerint azonban cseppet sem törték magukat, akiknek kötelességük lett volna, hogy komolyan, hogy meghallgassák, esetleg komolyan is vegyék az egyház érveit és igényeit. Mindenesetre erre látszik utalni, hog y a törvénytervezetben több bekezdés is található, mely kifejezetten barátságtalan, sőt igazságtalan az egyházakkal szemben. Állítólag ezek értelmi szerzői is ismeretesek, holott az egyházellenesség éppúgy üldözendő és éppúgy nem juthat szóhoz az államigaz gatásban és a jogalkotásban, mint a fajgyűlölet, a nemzetiségi uszítás, a kisebbségek elleni izgatás stb. Nem szólva arról, hogy olyan törekvések sem juthatnak érvényre, melyek ellentétben állnak a lelkiismereti és a vallásszabadságról, valamint az egyháza król alkotott 1990. évi IV. törvénnyel. Mondani sem kell, hogy mint vallásukat gyakorló állampolgárok és mint olyan pártok és frakciók képviselői, melyek bevallottan is valláserkölcsi alapokon állnak, az ilyen jelenségek és az egyházellenesség megnyilatkoz ásainak törvénybe iktatása ellen a leghatározottabban protestálunk.
