Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 28 (180. szám) - Pancza István (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Adójogszabályok változásainak hatása a mezőgazdaságban" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - PANCZA ISTVÁN (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3755 miniszter úr, hogy a jövőt illetően erre jobban oda kellene figyelni, és olyan megoldást keresni, ami tényleg reálisan a gazdák támogatását biztosítja. Köszönöm szépen. (Szórványos taps jobbról.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Interpelláló képviselőnk e lfogadta a miniszter úr válaszát. Pancza István (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Adójogszabályok változásainak hatása a mezőgazdaságban" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Pancza István úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez: "Adójogszabályok változásainak hatása a mezőgazdaságban" címmel. Az interpellációra a feladat- és hatáskörrel rendelkező pénzügyminiszter képviseletében Akar Lá szló pénzügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. Megadom a szót Pancza István képviselő úrnak. PANCZA ISTVÁN (FKGP) : Köszönöm a szót elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Mint már az előző interpellációimban már említettem, Csongrád megye m ezőgazdaságában jelentkező gondokkal foglalkozom, amelyeknek negatív hatása van az ott dolgozókra és azok megélhetőségükre. Jelen interpellációmban az adójogszabályok változásaiból adódó jelenségekkel foglalkozom. Hátrányosan érinti a mezőgazdasági termelő ket az 1996. január 1jétől érvényben lévő rendelkezés, miszerint nem mezőgazdasági, hanem élelmiszeripari termék a negyedelt pritaminpaprika, a tisztított vöröshagyma, a túró és a savanyított káposzta, így ezen termékek értékesítésekor 40%os adóelőleget kell befizetni a mezőgazdasági termelőnek. Hatalmas a felháborodás Csongrád megyében ezen intézkedések következtében. Akik az említett pritaminpaprikát, vöröshagymát, tejet, illetve káposztát úgy tudták értékesíteni, hogy felszeletelték, megpucolták, túrót készítettek belőle, illetve savanyítva árusították, most egyszerűen nem fogják ezt csinálni, mert kész ráfizetés lesz ezekkel foglalkozni. Ez megint olyan intézkedés volt, ami nem átgondolt, nem megalapozott. Ez arra fogja késztetni a termelőt, hogy egyré szt nem termel, nem foglalkozik ilyen tevékenységgel, másrészt rákényszerítik arra, hogy csaljon, mert ha tisztességesen bevallja a tevékenységét, rá fog fizetni. Ráfizetésből pedig nem lehet megélni. Számtalan jelzést kaptam az utóbbi idő ben a fent említett dolgokkal kapcsolatosan és nagyon sokan kérték, hogy tegyem ezt szóvá itt a Magyar Országgyűlésben. Tisztelt Miniszter Úr! Úgy gondolom sokan vannak az országban, akik osztják véleményünket, át kellene gondolni a korábban felvetett inté zkedéseket, azok várható eredményeit. Kérdezem tehát miniszter úr, tervezie a Mezőgazdasági Minisztérium e kérdés felülvizsgálatát a Pénzügyminisztériummal karöltve. Várom válaszát. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kérdésre Akar László pénzügy minisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A tulajdonviszonyok és a termelési szerkezet átalakulásával az utóbbi években a mezőgazdasági kis termelő egyre inkább az agrárszféra olyan főszereplőjévé vált, akinek segítségével - sokszor az adókedvezmény többszörözésével - nagyüzemi mértékű termelést lehetett teljesen kivonni a közteherviselés alól a munkafolyamat elejétől a végéig. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban dolgozó magánszemélyek nagy
