Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 28 (180. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
3675 Ezután a sajtóban bizonyos találgatások jelentek meg az üggyel kapcsolat ban, amelyek most már a nemzetiségekkel szemben, illetőleg nemzetiségi vezetőkkel szembeni célirányos nemzetbiztonsági munkálatokról, megfigyelésekről, lehallgatásokról szóltak, ezek kapcsán pedig nemzetiségi vezetők is és a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is megnyilatkozott, és aggodalmát fejezte ki a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetiségekkel kapcsolatos működésére vonatkozóan. Én mint a bizottság elnöke úgy ítéltem meg, hogy a bizottság nem várhat a vizsgálat lezárulásával, és ezért közbenső táj ékoztatást kértem a miniszter úrtól, a bizottsági ülésre meghívtam a kisebbségi jogok országgyűlési biztosát is. A miniszter úr a tájékoztatást megadta, kérdések, észrevételek hangzottak el, vita bontakozott ki, amiben a kisebbségi jogok országgyűlési bizt osa is részt vett, majd ezt követően a bizottság egyhangú szavazással elfogadta a közbenső jelentést. Természetesen, a minden részletre kiterjedő vizsgálat befejeződését követően a nemzetbiztonsági bizottság vissza kíván térni az ügyre, és a vizsgálat telj es anyagának áttanulmányozása után a maga részéről az állásfoglalását ki fogja alakítani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FK GP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeztetném önöket arra, hogy a magyar kisebbségi politika Szent István királyunknak fiához, Imre herceghez írt intelmeiben nyert meghatározást, és nem túlzás, ha azt állítom, hogy a magyar kisebbségi politika közel ezer évvel megelőzte az európai kisebbségi politikának azt a megközelítését, amelynek lényege a kisebbségek pozitív diszkriminációja, tehát a kisebbségek többletjogokkal való felruházása éppen azért, hogy a kisebbségek a valóságba n semmiféle joghátrányba ne kerüljenek a többséggel szemben. Ez a Független Kisgazdapárt politikájának az alapja is, és éppen ezért a most nyilvánosságra hozott esettel kapcsolatban természetszerű, hogy mi a kisebbségek helyzetéből kiindulva vizsgáljuk ezt a kérdést, és szeretnénk a nemzetbiztonságot felügyelő miniszter úr figyelmét felhívni arra a tényre, hogy a kisebbségek ügyében sokkal körültekintőbb módon kell eljárni, tehát adott esetben, ha bármiféle megfigyelés szükségszerűvé vált volna, hiszen mi a datok híján nem tudunk ebben a kérdésben állást foglalni, mi történt, mi nem történt, mi volt szükséges, mi nem volt szükséges, de ebben az esetben talán mégsem utólag lett volna célszerű a nemzetbiztonsági bizottság elé vinni ezt a kérdést, hanem előzetes en kellett volna azt a tájékoztatást megadni és a nemzetbiztonsági bizottság véleményét beszerezni, amely az ügy lényegéhez tartozik. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Egyetlenegy mondatot még elnök úr, én úgy gondolom, hogy a kisebbségek számos szörnyűségen mentek át ebben az országban, és éppen ezért az ő megfigyelésük a kisebbségi oldalról sokkal nagyobb érzékenységet vált ki, ami nem hagyható figyelmen kívül. Kérjük, a jövőben ehhez tartsa magát. (Taps. ) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Szájer József frakcióvezető úr, Fidesz. Megadom a szót. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A miniszterelnök úr az előbb azt állította, hogy az ő maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. Szeretném tájékoztatni az Országgyűlést, hogy a Fidesz nem tekinti lezártnak az ügyet, különös tekintettel arra, hogy az előbb kiderült, az ausztriai gyakorlat ténye is. Ennek az alkotmányos parlamenti engedé lynek a szükségességét nem a Fidesz állítja, hanem maga a kormány és a Honvédelmi Minisztérium ismerte el azzal, hogy ezt a látogatást és az osztrák viszontlátogatást beletette az engedélyező országgyűlési határozat tervezetébe, az 5. és 14. pontként. Az a lkotmány ugyanis nem arról rendelkezik, hogy ha gyakorlatra megy ki egy valamilyen alegység, abban az esetben kell az országgyűlési engedély, hanem a fegyveres erőknek az
