Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 28 (180. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
3676 országhatár átlépéséhez szükséges az engedély. Ezért helyesen tette bele ebbe a listá ba a minisztérium. Erről szintén nem tájékoztatta az Országgyűlést, hogy éppen folyamatban van egy olyan látogatás, amely engedélyezést igényel. Ezzel is kérjük elszámolni. Ez ugyanis, ez az eset még súlyosabb, mint az előző. Azá ltal ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar katonai gépek kiutazásához nem egyszer véletlenszerűen hiányzott az engedély, hanem e tekintetben káosz uralkodik. S a hadsereg maguk sem tudja, hogy mihez kell vagy nem kell parlamenti jóváhagyás. A magyar gé pek zsinórban és visszatérően engedély nélkül repülnek külföldre. Magyarul az ország biztonságának egy fontos részterületén mindenki számára világosan hiányzik a hadsereg feletti polgári ellenőrzés. A megfelelő eljárási szabályok hiánya a miniszter felelős sége, aki 1994es nagyhangú nyilatkozatai ellenére sem tudott rendet csinálni, ez pedig nyilvánvalóan alkalmatlanságának bizonyítéka. Ennek következtében azt gondolom, hogy az ügyet semmiféleképpen sem lehet lezártnak tekintetni. Nézzük az alkotmánysértése k esetét sorba! A Magyar Köztársaság kormánya és Keleti György honvédelmi miniszter az alkotmány következő pontjait sértette meg: sértette az alkotmány 40/B. § (1) bekezdését, amikor a kormány nem kérte a parlamenttől a május 13ai lengyelországi 80 fő éle slövészet előzetes engedélyezést. Ugyanezt a bekezdést, amikor a pápai 47. harcászati repülőezred négy darab MiG23as vadászgépének múlt heti ausztriai látogatásához nem szerezte be az országgyűlés előzetes jóváhagyását, valamint megsértette az alkotmány 40/B. § (3) bekezdését és 35. § (l) bekezdésének h) pontját, amely a hadsereg feletti polgári felügyeletet szabályozza, amikor a fegyveres erők, az alkotmányban rögzített kötelezettségek ellenére, országgyűlési engedély nélkül mégis végrehajtották a lengye lországi éleslövészetet és az ausztriai látogatást. (9.30) Ez alkotmánysértés, tekintet nélkül arra, hogy a kormány tudotte róla vagy pedig sem. A különbség csak annyi, ha tudott, akkor szándékosan, ha nem tudott, akkor gondatlanságból követte el az alkot mánysértést. Bár ez utóbbi esetben is a miniszter felelős azokért a szabályokért, amelyek miatt lehetővé vált, hogy egy miniszter ilyen fontos ügyről ne tudjon vagy erről hallgatni lehessen. Ezt nevezik Magyarországon politikai felelősségnek és a világban általában. Nálunk úgy tűnik nem. Végül megsértette az alkotmány 39. § (1) bekezdését, amely arról szól, hogy a kormány felelősséggel tartozik a Magyar Köztársaság Országgyűlése előtt, amikor Keleti György miniszter, az ügy parlamenti kipattanását megelőzőe n, szándékosan mindent elkövetett az alkotmánysértés tényének eltitkolására, ennek érdekében többszörösen félrevezette a parlamentet és feltehetően a kormányt is. Tisztelt Országgyűlés! A parlament félrevezetésének szándékosságát bizonyítja miniszter úr má jus 17ei levele a frakcióvezetőkről, amely erről az ügyről egyáltalán nem szólt. A későbbiekben, amikor minden félrevezető kormányzati hadművelet ellenére mégis kiderült az ügy, nem maradt más, minthogy a kormány beismerje az amúgy nyilvánvaló alkotmánysé rtést. Majd az ellenzék követelésére egynapi hezitálás után a miniszter jelképesen felajánlotta lemondását, amelyet Horn Gyula miniszterelnök, mosolyát alig leplezve, nem fogadott el. Ezután kezdődött a felelősség áthárításának és a további ködösítésnek a története. Mindezek után csak cinizmusnak lehet minősíteni, hogy a honvédelmi miniszter helyes döntését, lemondása felajánlását követően a miniszterelnök nem csupán nem fogadta el, hanem a nyilvánvaló alkotmánysértés alkalmát használta fel minisztere széde lgő feldicsérésére, és arra vetemedett, hogy Keletit példaképként állította a többi minisztere elé. Mindezt az után, hogy Keleti György miniszter többszörösen megsértette a köztársaság alkotmányát, s ezt eltitkolta, többszörösen félrevezetve (Közbeszólás a z MSZP padsoraiból: Harmadszor ismétled.) az Országgyűlést, mindezzel súlyosan sértette az ország katonai biztonságát,
