Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
3654 k özött, hogy a gyermek teljesen vagy részben korlátozott jogai érvényesítésében, és hogy a jogok gyakorlása sajátos körülmények között történik. Ebből az is következik, hogy érvényesítésük kizárólag mások, vagyis állami szervek, intézmények, önkormányzatok, bíróságok, hatóságok, szülők, felnőttek kötelezettségeinek megfogalmazásával garantálható. A második csoportba azon jogok tartoznak, amelyek sajátos gyermeki jogok, a sajátos élethelyzethez kialakulatlan formálódó, fejlődő, tehát változó személyiséghez, a függőséghez alkalmazkodó, csak a gyerekek számára létező jogok. Ilyen többek között az oktatáshoz, a fokozott védelemhez való jog. A harmadik csoportba pedig azokat a jogokat sorolhatjuk, amelyek a gyerekeken kívül minden embert megilletnek, gyakorlásukho z már kialakult stabilizálódott személyiségre van szükség, ezért a felnőttkor eléréséhez kötöttek. A jogok tehát a gyermekek számára nem létező vagy korlátozott jogok. Az alkotmányban a három csoportnak megfelelően pontosan meg kell fogalmazni mindazokat a normákat, amelyek garantálják a gyermekek általános és speciális jogait, illetve amelyek korlátot állítanak a gyermekek sajnos sokszor tapasztalható jogfosztásának. Az első és talán a legfontosabb ilyen norma a gyermekekkel kapcsolatos negatív diszkriminá ció tilalma. A szabályozási elvek II. rész 1. fejezetének f) pontjában ugyan megfogalmazódik a jogegyenlőség, az egyenjogúság és a törvény előtti egyenlőség követelménye, a negatív diszkrimináció tilalma, a felsorolásból azonban hiányzik az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés kizárása. Ezt, bár természetesnek tartjuk és számos területen érvényesül is, azért kell alkotmányos rangra emelni, mert újra és újra találkozhatunk olyan jogszabállyal és jogalkalmazói gyakorlattal, amely a gyermeket jog i szempontból fél állampolgárnak, harmad, negyed, háromnegyed- vagy éppen 60 százalékos polgárnak kezelik. Pedig a gyermeknek mint állampolgárnak nem a jogai mások, hanem csak jogai érvényesítésében, gyakorlásában, képviseletében és védelmében korlátozot t. A második és talán még az előbbinél is fontosabb ilyen norma a gyermekekkel kapcsolatos pozitív diszkrimináció megfogalmazása. Nem hiszem, hogy sokan vitatnák a pozitív diszkrimináció szükségességét. A gyermek jogairól szóló egyezmény 3. cikkének 1. pon tja a következők szerint fogalmaz: "A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban." Mi ndez azonban csak szép deklaráció marad mindaddig, amíg nem fogalmazódik meg pontosan a gyermekekkel kapcsolatos pozitív diszkrimináció módja és mértéke az alkotmányban. Javaslom, hogy szabályozási elvként fogalmazzuk meg: az alkotmányban meg kell határozn i azokat a tárgyköröket, illetve társadalmi rétegeket, amelyekkel, illetve akikkel kapcsolatban az állampolgárok jogegyenlőségének tényleges biztosítása érdekében az állam többletjogokat biztosít, kompenzációs céllal előnyben részesít, különleges jogalkalm azási eljárások feltételeit biztosítja, ellátási minimumokat garantál, illetve a jogok érvényesülése érdekében a jogi szabályozásban szükségszerű tartalmi elemként mások számára kötelezettségeket állapít meg. Az alkotmányban biztosítani kell a pozitív disz kriminációt a család nélküli gyermek, a fogyatékos gyermek, az egészséges fejlődésében vagy szociálisan veszélyeztetett gyermek, továbbá a gyermek érdekérvényesítése és jogvédelme ügyében. A nemzetközi szerződéses kötelezettségeink a gyermek védelmének és szociális biztonságának minden körülmények közötti biztosítására irányulnak, nem elegendő tehát az államnak a jogalkotásban vagy intézmények alakításában megnyilvánuló aktivitása. A II. rész 1. fejezet gc) pontjaiban szereplő, a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog, éppen ezért megítélésem szerint, legalább a gyermek vonatkozásában alanyi jog, azért a II. rész 1.
