Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - RAJK LÁSZLÓ (SZDSZ):
3649 vannak és a parlament asztalára kerülnek, ezek inkább a keretek felől közelítenek. Mégpedig azért következik l ogikusan a munkamódszerből, hiszen, azt hiszem, hogy mindnyájunkkal egyetértésben azok, akik ezen dolgoztak, a konszenzust próbálták megteremteni a pártok között. Azt hiszem, hogy nagyon nehéz lett volna különböző részleteket ilyen idő alatt kidolgozni, ez ért az elvek kerettörvényeket, keretelveket tartalmaznak, amiért csak hálásak lehetünk. Ugyanakkor, azt hiszem, hogy ebben a dilemmában mégiscsak meg kell vizsgálnunk, hogy vajon a részletes szabályozás a célravezetőe, hogy mindaz a kritika - ami elhangzo tt - jogose vagy pedig beépíthetőe az alkotmányba. Én azoktól a képviselőtársaimtól, akik kritikával illették az elveket, nem hallottam annak a másik ellentétpárnak a föloldását, amely arra vonatkozik, hogy: alkotmányos jogok, amelyek az államra köteleze ttségeket rónak. Ezek a kötelezettségek viszont a közteherviselésnek a különböző egyensúlyi viszonyait nagyban befolyásolják. Senkitől nem hallottam, aki különböző szociális, oktatási és egyéb jogokat mint állampolgári jogot próbál beépíteni az alkotmányba , hogy vajon hogyan próbálja ezt megoldani a közteherviselés felől. Vajon biztose mindenki, aki ezeket a jogokat állampolgári jogként akarja beépíteni az alkotmányba, hogy ezzel egyetérteneke a választópolgárok, egyetérteneke polgárok akkor, hogyha ezt tudják, hogy ez mennyibe kerül. Biztose az, hogy a közteherviselés szempontjából közelítve ezek a dolgok a preferenciasorrendben olyan helyen vannake, amelyek valóban beépíthetők? Én azt gondolom, hogy ennek a kényes egyensú lynak - amely a jogok és az állam kötelezettségei között fennáll , ennek a kényes egyensúlynak a megőrzése az elsődleges az alkotmány szempontjából. Azt gondolom, hogy - bár nagyon nehéz ilyet kijelenteni - hátrább kell hogy sorolódjanak azok a jogos, és szerintem is támogatható óhajok, amelyeknek esetlegesen nincsen fedezetük, hogy bekerüljenek az alkotmányba. Én azt gondolom, hogy az alkotmányi vita nem egy érdekérvényesítő stratégia mentén zajlik, hanem egészen másfajta elvek mentén kell, hogy ez a vita megtörténjen. Én azt gondolom, hogy az alkotmányi vita az nem egy költségvetési vita, és itt nem egyszerű érdekérvényesítő stratégiáknak kell megjelenni, hanem egészen másoknak. Visszatérve azokra a dilemmákra, amelyeket az elején emlegettem, az első ez a bizonyos közösség, egyén, többség, kisebbség. Nagyon röviden, az egyéni emberi jogokat a második világháború után nagyban befolyásolták az emberi jogok, bizonyos fokig az egyéni szabadságjogot az emberi jogok - mint filozófiai fogalom - korlátozzák. Napja inkban, még a napi politika szintjén is, egyre inkább felmerül a közösségi jogoknak a kérdése. Hogy vajon a közösségi jogok úgy tevődnek össze, hogy ezek az emberi jogok az egyéni jogoknak a halmaza, vagy pedig bizonyos egyéni jogok deriválhatók a közösség i jogokból, és azt gondolom, hogy ez a kultúra területén nagyon fontos. De én sem akarok abba a hibába beleesni, hogy különböző óhajokat megpróbáljak beleépíteni az alkotmányba, de az alkotmánynak a részletes kidolgozásánál, azt hiszem, hogy ez nagyon font os. Tulajdonképpen a kritikai megjegyzéseim is ezekből a dilemmákból fakadnak. Én úgy látom, hogy azok az alapelvek, amelyek az asztalunkon vannak, azok tulajdonképpen egy olyan logika mentén épültek föl, hogy amelyekben a pártok egyetértettek, azok néha s okkal részletesebben kerültek bele az alkotmányi elvekbe, mint azok a részek, amelyekben esetleg viták alakultak ki. Éppen ezért biztos vagyok benne, hogy az elveknek kidolgozói is egyetértenek velem abban, hogy bizonyos egyensúlytalanság létezik ezekben a z elvekben, és azt gondolom, hogy az alkotmánynak a részletes kidolgozásában pontosan ezeknek az egyensúlytalanságoknak a kiküszöbölése a leglényegesebb szempont, amellyel mindnyájunknak szembe kell nézni. Azonban ehhez még csak annyi megjegyzést fűznék, h ogy kétfajta módon lehet ezt az egyensúlytalanságot kiküszöbölni, nemcsak úgy, hogy mi additív módon hozzáadunk olyan jogokat ezekhez az elvekhez, amelyek hiányoznak belőlük, hanem talán, hogy el is vehetünk azokból az
