Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3650 elvekből, amelyek már rögzítve vannak ezekben az elvekben. De azt hiszem, hogy az egyensúly az, ami nagyon lényeges, és azt gondolom, hogy mindnyájuknak arra a konszenzusra kell törekedni, hogy ez az egyensúly létrejöjjön az alkotmányban. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Soron következik Balsai István, a Magyar Demokrata Fórum képviseletében, őt követi majd Szöllősi Istvánné, a Magyar Szocialista Párt részéről. Egyidejűleg bejelentem, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a mai időkeretét felhasználta. Megadom a szót Balsa i István képviselő úrnak. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. A mai nap az emberi jogoké, emberjogi súllyal, ahogy itt az egész napos vitát figyeljük, az ezen belül biztosítandó szociális jogoké. Ezért a Magyar Demokrata Fórum úgy gondolta, hogy sorrendi cserével is ennek a nyomatéknak ad hangot, és ugyanakkor ennek az elég zsúfolt, két fejezetre terjedő vitának az általános részében szeretnék néhány - tényleg csak röviden - szóvá teendő dolgot érinteni m ég, és visszatérni az alapvető alkotmányos elvekhez, illetőleg az első fejezetben szabályozott kérdésekhez. Szeretném hangoztatni a Magyar Demokrata Fórum nevében azt, hogy a preambulummal kapcsolatos szabályozási elveket a jelenlegi formájában nem érezzük elegendőnek. Nem érezzük elegendőnek ezt, mert ezt a megfogalmazás túlságosan is historizáló és kevéssé közjogias. Azzal természetesen egyetértünk, hogy a preambulumban - ha ilyet a parlament többsége el fog fogadni, és mi ennek az érdekében kívánunk majd érvelni , utaljon Magyarország történelmi hagyományaira, de ezen túlmenően, a preambulumban a történelmi hagyományokra való utalással egyidejűleg ki kell fejezni azt is, hogy a jelenlegi magyar állam jogfolytonosságot képez a történelmi értelemben vett m agyar állammal. Úgy gondolom, hogy ez a megjegyzés részben feloldja azt az, itt ma is többször elhangzott elvárást, amely az államformának, illetőleg az állam elnevezésének problémáját feszegette. Tegnap már a szabaddemokraták vezérszónoka is jóváhagyólag módosította korábbi álláspontját, hogy egyet lehet érteni azzal az elég nagyszámú észrevételben is elhangzott igénnyel, hogy ne Magyar Köztársaságra, hanem Magyarországra változzon az állam elnevezése. Ma hallottunk ezzel szemben érveléseket, éppen Bihari Mihálytól. Valóban, az érvek túlnyomóan a hagyományos és a nemzetközi jognak megfelelően az államformát is magában foglaló elnevezést indokolják abban az esetben, hogyha az általunk javasolt módon a preambulum közjogi értelemben utalna a magyar állam konti nuitására és a történelmi Magyarország jogfolytonos folytatójára, úgy gondolom, hogy akkor ez az állam elnevezéssel kapcsolatos kérdés is megoldásra kerülne. Tisztelt Országgyűlés! A szuverenitással kapcsolatban a mai vitában többen érintették a felségjogo k és az ezzel kapcsolatos lemondás szabályozását. Így, ahogy most az elvek közé, a szabályozási elvek közé megfogalmazásra került, valóban nem kielégítő. Szeretnék azonban arra utalni, azt hiszem, ezt ma már valaki hangoztatta, hogy tulajdonképpen egyet ke ll azzal érteni, hogy ez az egész kérdéskör, a szuverenitással kapcsolatos lemondás, keveredik az alkotmány koncepciójában is a jogforrások egymással kapcsolatos, és a hazai és nemzetközi jog egymással kapcsolatos viszonyára. Én el tudom fogadni azokat a s zakértői véleményeket a Demokrata Fórum nevében, amelyek úgy tekintik, hogy egy integrációs folyamat eredményeként egy nemzetközi szervezethez való csatlakozás - adott esetben az Európai Unióhoz való csatlakozás - nem kevesebb, hanem tulajdonképpen többlet jogot szerez Magyarország számára, hiszen Magyarország ezáltal egy közös döntéshozó folyamat egyik alanya lesz, és például a döntésével a többi országgal kapcsolatban is mintegy többletet, többletjogot szereznek. Ilyen értelemben tehát ez nem a felségjogok klasszikus értelemben történő megkurtítása, és valóban indokolt a szabályozási koncepcióban javasolt módon, tehát az úgynevezett monista álláspont figyelembevételével ezt a kérdést ott szabályozni. Ugyanakkor ennek a kérdésnek a megfelelő kettéválasztásáv al, úgy érezzük, hogy a felségjogok, amelyek a valóban meglévő és klasszikus értelemben vett felségjogoknak a korlátozását illetően okvetlenül differenciálni kell, az itt meglehetősen lágyan történő szabályozást megfelelően
