Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 13 (146. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÓTH PÁL (MSZP):
365 Bocsásson meg, képviselő úr, egy pillanat türelmet. Lehet, csak akkor azt kell jelezni a képviselőnek, hogy nem kétpercest kér, hanem ism ételten fel kíván szólalni. A Ház elnöke eldönti, hogy ehhez hozzájáruljone vagy nem. Aki megfigyelte az én ülésvezetésemet, én ezt még soha nem tagadtam meg senkitől, de van ennek a Háznak egy méltósága és egy komolysága, és ehhez minden képviselőnek tar tania kell magát. Úgyhogy képviselő úr megadom a lehetőséget, tessék tovább beszélni, de akkor kérem, hogy házszabályszerű formában tessék ezt most is és máskor is jelezni, ahogy ehhez a Házhoz illik. Tessék. (Taps.) TÓTH PÁL (MSZP) : Elnézést. Tehát egy mo ndatot mondanék, most már felszólalásként. Ha a dolog így ment volna végbe Magyarországon, a szerint a forgatókönyv szerint, ahogy például megtörtént ez Németország esetében, akkor meg lehetett volna csinálni azt, hogy a nép vagy akárki kiszórja az egész I IIas ügyosztály összes iratát az utcára és ki lehetett volna tapétázni a spiclikkel a nagykörutat. De nem így történt Magyarországon a rendszerváltás. És ezért megint csak Eörsi Istvánnal értek egyet, hogy zsákutca vagy nagyon nehéz, vagy szinte alig lehe t jó jogi megoldást találni a dologra. És erre kontrázott az utóbbi napokban vagy talán a mai nap egy másik szerző, aki azt mondta, hogy az erkölcsi megfontolásokon alapuló megoldás is zsákutca. Tényleg nehéz a kérdés. Kár indulatokat és politikai manifesz tációkat küldözni egymás felé. A dolog így ment végbe, és én úgy gondolom és nem szégyellem, hogy ennek a kormánynak csak becsületére válik, hogy egy ilyen lehetetlen szituációban, Tímár mondta, az időfaktor figyelembevétele mellett is megkísérel egy tiszt ességes megoldást. (19.20) Megítélésem szerint ennek a törvénynek a megalkotása során egyetlen szempont lehet irányadó és mérvadó, nevezetesen az Alkotmánybíróságnak a 60/1994. számú határozata és semmi más. A kormány - én úgy íté lem meg - ezt a törvényjavaslatot úgy terjesztette be, hogy ennek a szellemiségében, ennek a határozatnak a koncepciója mentén próbálja rendezni ezt a kérdést. És megint Eörsi Istvánt idézném - remélem, megbocsátja nekem , aki fél, hogy e koncepció szelle mében fog megszületni ez a törvény. Én nem félek, remélem, hogyha az Alkotmánybíróság eme határozatának precíz és rigorózus betartása mellett születik meg a törvény, akkor ez egy jó és megvalósítható, végrehajtható törvény lesz, és belátható időn belül lez árja az ügyet. Még egykét megjegyzés elnök úr, és még egyszer elnézést kérek, hogy ilyen fesztelen voltam, de... Nevezetesen: én ezzel szemben nem mondom azt, hogy a törvénymódosító javaslatban nincsenek olyan passzusok, olyan tételek, amelyek ne szorulná nak korrekcióra. Pontosabb megfogalmazást igénylő dolgok is vannak, hiszen a vitában számos szempont felmerül. Én egyre hívnám fel a figyelmet, ha már felszólalok. Nem most terveztem, de előre hoztam, mert a körülmények úgy alakultak. Nevezetesen nem a szű kítéssel vagy a bővítéssel van gond. Az Alkotmánybíróság egyértelműen fogalmaz: politikai döntés kérdése, így is lehet, úgy is lehet. Ez a kormány úgy ítélte meg, hogy így húzza meg a kontúrokat, a szerint az egységes elbírálás szerint, amit az Alkotmánybí róság döntése megkíván. De ha így húzta meg a kontúrokat, felhívnám a figyelmet arra, hogy megszabta, hogy a kijelölt esküt tevő, a közhatalom gyakorlásában részt vevő személyeket lehet átvilágítani, és utána tette hozzá a taxációt. A problémám ebből az, h ogy tudniillik az Országgyűlés hozhat létre új tisztségeket, amelyek beleesnek a körbe. Ez egy olyan apró technikai ellentmondás, amely nem érinti a törvény koncepcionális kereteit. De oda kell figyelni. Megítélésem szerint ugyanilyen precízebb megfogalmaz ásokat kíván a törvény azokban a passzusokban, amelyik az adatvédelemmel, az információs önrendelkezési joggal vagy azokkal a
