Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
3636 Azt gondolom azonban, hogy az állam, a magyar állam vagy a Magyar Köztársaság szociális elkötelezettsége , szociális szerepvállalása azonban nem lehet kérdés, legfeljebb csupán annak mértéke és az eszközei. A magam részéről osztom azoknak a felfogását és nagyjából a koncepciónak ilyen vonatkozásban a tartalmát vagy véleményét, vagy állásfoglalását, akik azt m ondják, hogy a szociális biztonságra vonatkozó előírások csak akkor válhatnak az emberi jogok részévé, amikor azok már nem egyszerűen állami célok és feladatok, hanem a jog eszközével kikényszeríthető alanyi jogok. Ez nem az á llamhatalom korlátozása, hanem pozitív állami kötelezettségvállalás. Ezért megítélésem szerint az alkotmány állampolgári jogokat szabályozó részében van helye például - korántsem a teljesség igényével - a társadalombiztosításhoz való jognak, az állampolgár i jogon járó egészségügyi ellátásoknak, a munkaviszonyokra kibocsátott legalapvetőbb állami normáknak, a kötelező és ingyenes elemi oktatást biztosító szabályoknak és a pihenéshez való jog alanyi joggá tett formáinak. Ámde egyetértek azokkal is, akik szeri nt ebben a fenti formában nem állampolgári jog, például a munkához való jog, a munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazásához való jog, egyszerűen azért, mert ezekben keverednek a jogilag releváns, kikényszeríthető jogok és az állami célkitűzések . Hozzátenném azonban, hogy az állam szerepkörének változása igényli az ilyen alanyi joggá nem változtatható előírások alkotmányba foglalását is, mert az ilyen államcélok felvázolása nélkül egyszerűen - megítélésem szerint - nem írható körbe a mai állam va lós társadalmi szerepe. Befejezésül: a szociális biztonsághoz való jog biztosítása nemcsak azt jelenti, kedves képviselőtársaim, hogy az állam beavatkozik a gazdasági folyamatokba, vagy hogy korlátozza a szerződési szabadságot mondjuk, hanem azt is jelenti , hogy nehéz olyan történelmi időszakot találni, amelyben például a munkavállaló mellett történő állami beavatkozás indokoltabb lenne, mint manapság. Úgy gondolom, hogy a szociális biztonsághoz való jog újraszabályozásának többek között ez lenne az egyik i gazi tétje. Köszönöm a figyelmüket. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Tóth Pál felszólalását. Soron következik Sasvári Szilárd, a Fidesz képviseletében, őt követi majd Molnár Péter, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Megadom a szót Sa svári Szilárd képviselő úrnak. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Számomra, és bízom abban, hogy mások számára is, vitán felül áll, hogy az új alkotmány emberi jogi katalógusának tartalmaznia kell a l elkiismereti és vallásszabadság alapjogát, és a szülők nevelési jogát. Engedjék meg, hogy a II. Vatikáni Zsinat egyik dokumentumából idézzek, a Dignitatus Humanéból. A zsinat kijelenti, hogy, s íme az idézet: "A vallásszabadsághoz való jog az emberi személ y méltóságán alapszik, amint ez a méltóság mind az Isten kinyilatkoztatott szavából, mind pedig magából az észből megismerhető. A személynek e jogát a vallásszabadsághoz a társadalom jogrendjében úgy kell elismerni, hogy a polgári jog szerves részévé legye n. Maga a természet ösztönöz, egyszersmind az erkölcsi törvény is kötelez minden embert a méltósága nevében, mivel személy, azaz ésszel és szabad akarattal felruházott, s ezért személyes felelősséggel rendelkező lény keresse az igazságot, elsősorban a vall ás tekintetében, köteles azután a megismert igazsághoz ragaszkodni, s egész életét az igazság követelményei szerint berendezni. De az emberek e kötelességüknek csak úgy tehetnek eleget a természetüknek megfelelő módon, ha lélektanilag is szabadok, és a kül ső kényszerítéstől is mentesek. A vallásszabadsághoz való jog alapja tehát nem a személy szubjektív hajlama, hanem magának a személynek a természete." Az alábbiakban a szabályozási elvek néhány problémájára kívánok rámutatni, illetve pontosan megnevezni, i dézve és kifejtőleg.
