Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 13 (146. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - TÓTH PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - TÓTH PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - TÓTH PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László):
364 olyan érveléseket hallok az ellentétes oldalról, hogy "nekünk kényelmetlen" , biz isten nekem nem; hogy az előző kormánypártok képviselői azt vetik szemünkre, hogy mi miért nem csináljuk meg ezt a törvényt. Az elmúlt négy évben nem csinálták meg. Most hogy rakjam össze ezt az érvelést és hogy higgyek ezek után bármilyen olyan nevű érvelésnek, amely az előző kormánytöbbség által nem meghozott törvény után minden ódiumát ennek a törvénynek és az elvesztegetett időnek a mai kormánytöbbségre akarja kenni. Ezt elfogadni egyáltalán nem tudom. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Sa lamon László) : Kétperces hozzászólásra Tóth Pál képviselő úrnak adom meg a szót. TÓTH PÁL (MSZP) : Köszönöm szépen. Még mindig többen ülnek ezen az oldalon, mint ott... (Derültség a bal oldalon.) .., sőt egyre többen. Ezt Varga képviselő úrnak mondom, aki fe lolvasott egy szöveget, amit leírt, közben nem nézett ki a teremből, mert a bevezetőjében biztos nem mondta volna el. De nem erről akarok szólni. Arról, és tessék végre tudomásul venni, mert teljesen igaza van Aszódi Ilonának, hogy rossz hallgatni, amikor arról az oldalról szólnak a dörgedelmek, hogy volt egy kegyelmi pillanata a dolognak, a lusztrációnak, s ez a kegyelmi pillanat, az igazság pillanata 1990ben volt, a rendszerváltás időpontjában volt. Minden olyan lusztrációs törvény, amelyik az eredeti fu nkciója szerint működött, személycseréket hajtott végre és radikálisan megtisztította a közéletet azoktól az emberektől, akiket érint a mi törvényünk is. Azok abban az időpontban születtek, amikor eleven élmény volt a rendszerváltás. A probléma azonban az, hogy a rendszerváltás sok forgatókönyv szerint ment végbe ebben az országban és a mi forgatókönyvünk bizonyos értelemben különleges volt. Én nem teszek szemrehányást senkinek, hogy elmulasztotta ezt a bizonyos ügynöktörvényt a '90ben összeült Országgyűlé s meghozni, éspedig azért nem, mert Magyarországon a rendszerváltás tárgyalásos módon ment végbe, ezt mindenki tudja, aki ebben a Házban ült és ül, úgy nevezték jogász körökben - én nem vagyok jogász , hogy a jogállami forradalom. Eörsi Istvánnal értenék egyet, akinek a Népszavában nemrég megjelent cikkét figyelmesen elolvastam, "Ügynöktörvény erkölcsi szemszögből", amelyben egy nagyon fontos mondatot ír le. Egy másik összefüggésben azt írja, hogy sok mindent meg lehetett volna csinálni '90ben, nem '96ba n, ha - mint '56ban - nem szakad meg a társadalmi fejlődés kontinuitása. Így írja szó szerint Eörsi István. (Az elnökhöz fordulva:) Abbahagyjam? (Derültség a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Ha a Házszabályt be akarjuk tartani, akkor kérem. TÓTH PÁL (MSZP) : És a néhai miniszterelnököt, Antall József urat idézném, aki azt mondta háborgó híveinek, hogy tetszettek volna forradalmat csinálni, mert ha forradalom lett volna, ha megszakadt volna úgy, mint KeletNémetországban egy fejlődé s kontinuitása, ha az átmenet nem tárgyalásos átmenet lett volna, ha nem a jogállamiság forradalma következik be az utcák és a barikádok forradalma helyett, akkor igenis meg lehetett volna csinálni azt, hogy... ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselő Úr! Rég en lejárt a két perc. TÓTH PÁL (MSZP) : Tekintse felszólalásnak. (Derültség a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) :
